72514. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés egyetlen kristályból álló rudak, drótok, szalagok stb. előállítására

liatosítál módja arra irányul, hogy két, vagy több drótot vezethessünk a íüíőfor­ráson át és igy két, vagy. több drót szen­vedjen egyidejűleg átalakulást, illetve kristályformáláist. Az eljárás különleges foganatosítási módjaként szerepel a jelen találmány keretében továbbá a kapott drót további megmunkálása, és alakítása húzó, hen­gerlő és kalapáló eljárással, melynek ha­tása alatt a használati hossz és a kereszt­metszet alaikja, az egyetlen kristályban rejlő jó tulajdonságok föladása nélkül, megváltozik. A mellékelt rajzon vázlatos föltünte­tésiben olyan berendezések foganatosítási példái vannak bemutatva, melyek a törzsszabadalomban ismertetett egyszerű berendezés mellett még olyan berendezé­seiket ismertetnek, melyek a találmány tárgyának gyakorlati foganatosításakor bizonyos esetekben jó szolgálatokat tesznek. Az 1. ábra egy a kezelendő drót által axiálisan keresztülszelt gömbalakú fölhe­vítő kamrával és a hozzátartozíó, a hőfok szabályozására való berendezéssel ellá­tott készülék függélyes metszete, a 2. ábra az előmelegítő berendezés mó­dosítása, egy kúpalakú csavarvonaJú fütődrótspirális alakjában, a 3. ábra egy olyan készülék függélyes metszete, melynél a drótnak darabonlkint való előmelegítése van lehetővé téve egy elkülönített fölső elökamrában, a 4. ábra ennek egy módosított fogana­tosítási alakja, végül az 5. ábra olyan függélyes metszet, me­lyen egy a higanytömítés hűtésére való berendezés látható. Hogy a hőfokesés tetszés szerinti befo­lyásolását érjük el az egész drót-elöél'lí­tási eljárás folyamán, mindenekelőtt egy az 1. ábrán látható készülékeárendezjést használhatunk. A készülék eszerint egy aránylag vé­kony falu (m) csőből áll, melyhez, egy üreges test, pl. golyó- vagy más forgási test alakjában kiképezett (<n) edény csat- | lakozik. Az (m) cső megjbosszabbiiásá­" ban, az (n) edény másik oldalán, az (ml) cső van elrendezve, mely (A)-nál benyúlik az (n) edény belsejébe. Ez az (A) csődarab célszerűen az (i2) hüvely­ben elállíthatóan van elrendezve, hogy az (ml) cső végének távolságát az (S) fűtési helytől tetszőlegesen változtatni le­hessen. Az így kiképezett készülék (vl) és (v2)-nél alkalmas tömítésekkel, pl, higanytömítésekkel el van zárva. E tö­mítésekhez furatok tartoznak, melyeken a kezelendő (d) drótot lehet keresztül­vezetni. ' Az (n) edényben centrálisán egy (S) fütődrótspirális, vagy más rövid fűtőbe­rendezés van elhelyezve, mely (a)-nál és (b)-nél egy elektramos áramforrás pólu­saival áll kapcsolatban és melyben egy előrekapcsolt ellenállás beszabályozásával a kívánt nagy áramerősség, illetve ma­gas hőfok állítható be. Az (n) edény egy ^kamrába zárható be, melyet két (Pl) és (P2) lemez és az eze­ket összekötő (G) henger alkot, mely utóbbi célszerűen valamely átlátszó anyagból van készítve. Az (m) csőre (w)-nél valamely hőszi­getelő anyagréteg helyezhető, mely a cső kisebb vagy nagyobb részét veszi körül. A (gl, g2) csődarabokon és az (n) edé­nyen át, a célnak megfelelő módon, vala­mely alkalmas gázt, pl. hidrogént veze­tünk be, illetve el, pl. a rajzon a nyilak­kal jelzett úton. Ha most, az elektromos áraim keresz­tülvezetésével, az' (S) spirálist a legvilá­gosabb fehér izzásig fölhevítjük, a követ­kező folyamat megy végbe a készülékben: Az izzó (S) spirális hősugarai az (n) edény falaira verödneik és innen ismét visszaveretnek a legforróbb pontba. Egy­idejűleg az (n) edény fala a meleg egy résziét az (m) csőhöz vezeti, úgy hogy utóbbinak hőfoka (S)-től (vl) felé foko­zatosan csökken. Ezen hőfokesés mi­kéntje a (w) szigetelő anyagréteg na­gyobb vagy kisebb darabjainak elhagyá­sával, vagy alkalmazásával, továbbá az

Next

/
Oldalképek
Tartalom