72513. lajstromszámú szabadalom • Acélötvözet korrózióval szemben nagy ellenállóképességet igénylő tárgyak (lőfegyverek, turbinalapátok stb.) előállítására
Megjelent 1918. évi augusztus hó 1/7-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 72518. «zaiAj. XVI/c. OSZTÁLY Eljárás rozsdásodással szemben nagy ellenálló képességű acélö.tvözetek jó megmunkálhatóságának elérésére. PASEL GLEMENS IRODAI TISZTVISELŐ ESSENBEN. A bejelentés napja 1913 junius hó 24-ike. Elsőbbsége 1912 október hó 17-ike. A jelen találmány rozsdásodással szemben nagy ellenálló képességet igénylő tárgyaik, pl. lőfegyvercsövek, turbinalapátok s'tb. előállítására szolgálo olyan acélötvözelekre vonatkozik, melyek 6—95'/;. chrómot, 20—L,% nikkelt és 'egészen 1 /í -ig szenet tartalmaznak. Ilyen tárgyak előállítására eddig főleg kb. 10% nikkelt, vagy 25—30',; nikkelt tartalmazó nikkelacélokat ajánlottak. Kísérletek útján már most megállapítottam, hogy a fönt megadott összetelelü acélötvözetek rozsdásodással szemben jóval nagyabb ellenálló képességgel bírnak, mint a most említett nikkelacélötvözetek. Ezen új ötvözetek nagy ellenálló képessége kitűnik a következő adatokból: 20% chrómot és 2% nikkelt tartalmazó acélötvözetből készült rúd, miután hónapokon át nedves levegő behatásának volt kitéve, még teljesen tiszta (csupasz) fölületet mutatott, míg egyidejűleg a nedves levegőnek kitett, közönséges acélból és 10%-os nikkel acélból készült rudak erősen megrozsdásodott íölúlett.el bírtak, sőt még a 25%-os nikkelacél is rozsda által maratott fölületi réteget mutatott. Tengervízben végzett rozsdásodási kísérletek, ha a folyasztott vas súlycsökkenését 100-nak vesszük, a következő súlycsökkenéseke:! eredményezte: 10%-os .nikkelacélnál 66, 25%-os nikkelacélnál 44,. 10% chrómot és 3% nikkelt tartalmazó acélnál 16 és 20% chrómot és 2% nikkelt tartalmazó acélnál 9. Emellett az említett nikkel-chrómacél-ötvözetek jobb szilárdsági tulajdonságokkal is bírnak, mint az eddig leginkább rozsdabiztosnak tartott 25%-os nikkelacélnál. Az említett acélötvözetek közt két csoportot lehet megkülönböztetni, nevezetesen: olyan ötvözeteket, melyek keménysége kovácsolt állapotban Brinell szerint 380-nál nagyobb és olyanokat, melyek kovácsolt állapotban Brinell szerint 350- nél kisebb keménységűe‘k. A Brinell-féle keménységmegállapító eljárás lényege, amint az a „Síahl und Eisen“ 1901. évfolyama 383. és következő lapjaiból kitűnik, abban áll, hogy az illető, megvizsgálandó tárgy fö'lületébe kemény (edzett) acélgolyót nyomunk be bizonyos ismert nyomással, a keletkezett mélyedés átmérőjét lemérve a mélyedés fölületét négyzetmilliméterekhen megállapítjuk és ez-
