72500. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémek kinyerésére természetes vizekből

— 2 — csapószerhez megy végbe, ami minden további nélkül megérthető, ha meggondoljuk, hogy a tengervízben a könnyen adszorbeálható fémeknek egész sorozata sokkal nagyobb mennyiségben van jelen, mint a nemes fémek és a versenyzőfémeknek (K. Rb stb.) ilyen nagy túlmánya mellett a nemes fémek adszorpciója egészen más lefolyású, mint tiszta oldatban. Ézen fölfedezés azon általános végeredményre vezetett, hogy nemes fémeknek, valamint rádiumnak, thoriumna'k stb. tengervízből való kinyerésénél egészen más föltevésekkel kell a munkához látni, mint egyes fémnek tiszta, vizes oldataival való munkánál és hogy igen nagy fontosságú, mindenekelőtt az adszorbeáló szer hatóképességét az egész adszorpciós (szűrő) folyamat alatt föntartam. 30 om. magas adszorbeáló szűrőréteggel végzett kísérletek, amelyeket különböző hosszú ideig folytattunk, azt mutatták, hogy tengervízzel, amint már említettük, az adszorpció intenzitása gyorsan csökken és hogy végül a szűrő annyira eldugul, hogy az átfolyás teljesen megszűnik. Az adszorbeáló hatásképességnek, a szűrőfolyamat meglassudásának és a szűrő végül való eldugulásának egységes okát a szürőmasszának rákövetkező megvizsgálásából könnyen meg lehetett állapítani. Kitűnt, hogy az adszorbeáló massza, annak minden szemcséje egy vékony, nyálkás masszával vagy hártyával volt körülvéve és hogy ezen, a tenger mikroorganizmusaiból álló massza a szűrőt végül teljesen betömte. Természetes, hogy az adszorbeáló szemcsének már egy vékony hártyaburkolata megsemmisíti •annak hatóképességét. Ezen ok fölismerését csakhamar követte a technikai segítség. Olyan szűrőt szerkesztettem, amely lehetővé teszi a fölülről lefelé való szabályos szűrésinek időközönkénti megszakítását és néhány percig tartó, vízzel való, fölfelé irányított mosással az adszorbeáló masszának tisztára mosását és a rátapadó tengeri iszapnak eltávolítását. Ezáltal tényleg elértük,, hogy a szűrést, tehát az adszorpciót, tet* szés szerinti ideig folytathattuk és a folyamat egész lefolyása alatt az adszorpció képesség nem csökkent. Míg tehát közönséges, csak egy irányban dolgozó szűrökkel teljesen lehetetlen az értékes fémeknek olyan gazdagítását elérni, hogy a kapott „mesterséges érc" metallorgíai földolgozása érdemes volna, addig visszafelémosó berendezéssel ellátott szűrő alkalmazásánál kapott eredmények a csaikis ezáltal lehetővé vált tartós szűrés folytán gazdaságilag és technikailag teljesen kielégítők voltak. Csakis ezáltal vált az. ingatag és bizonytalan eljárás biztossággá! dolgozó, technikailag új műszaki hatást fölmutató folyamattá. Visszafelé mosóberendezés helyett lehet természetesen előzetes szűrést vagv centrifugális-szepcrátorokban végzett előzetes tisztítást is alkalmazni, mikor is ugyanazt a hatást, t. i. az adszorbeálöszernek mikroorganizmusoktól való megszabadítását vagy inkább azoknak attól való szabadontartását érjük el. Az eljárás hasonló módon vonatkozik fémeknek kinyerésére bármilyen természetes, mikroorganizmusokat tartalmazóvizekből. Az eljárást akképen foganatosítjuk, hogy az ismert alapelvek szerint szerkesztett visszafelé mosószűrőben a szokásos; szalag helyett adszorbeáló anyagot használunk szürőanvag gyanánt. Szokásos módon szűrünk lefelé addig, amíg a szűrőágy fölületén mikroorganizmusokból álló szennyréteg nem keletkezik és a szűrési sebesség észrvehetően nem csökken. Ekkor a szűrést beszüntetjük és néhány percig alulról fölfelé vízzel mossuk,, esetleg komprimált levegőnek egyidejű segítségüil vételiével, miáltal a védőréteg szétszakad és elmosatik és a szűrőnek eredeti tisztasága újra helyreáll, úgy hogy a szűrés és ezzel együtt az adszorpció az elérhető legnagyobb gazdagodás bekövetkeztéig folytatható. Amint már említet-