72499. lajstromszámú szabadalom • Gép szalagalakú anyagok víztelenítésére

folyadékot eltávolíthassuk, illetve a víztelenített anyagszalagok esetleges megsérüléseit megakadályozhassuk. A mellékelt rajz az ilyen leszívószerkezetek néhány kiviteli példáját mutatja és pedig az 1., 3. és 5. ábrán oldalnézetben, a 2., '4 és 6. ábrán pedig függőleges keresztmetszetben. Az ábrákon (c) és (d) a körülfutó, vízátbocsátó végnélküli vezetőszalagakat, pl. szitákat, nemezeket" vagy efféléket, (a, b) pedig a sajtolószerkezeteket, , illetve hengerpárokat jelöli. Az anyaghozzávezetőkből, illetve ezek elosztójából vagy elosztóiból kilépő és víztelenítendő anyagszalagok, illetve anyagrétegszalagok (g)-vel és a törzsszabadalom értelmében ezen (g) anyagszalagok oldalsó ha tárolására szolgáló, velük egyiíitmozgó szalagok (h)-val vannak jelölve. A találmány értelmében megfelelő helyeken az (S) szívószerkezetek vannak elrendezve, melyek a (h) határolószalagok mellett, illetve a helyenként határolószalagok nélkül egymástól bizonyos távolságban haladó ainyagszalagok között öszszegyűlő kisajtolt folyadék eltávolítására szolgálnak. Az 1. és 2. ábrán oldalnézetben és keresztmetszetben oly kiviteli példa van föltüntetve, melynél az (a, b) sajtolószerkezetek kezdetén az (S) szívószerkezet van ' elrendezve. Emellett úgynevezett gépszélességü (g) anyagszalag víztelenítéséről van szó, mimellett csak az anyagszalag és oldalsó (h) határolószalagai között. valamint a természetesen lassanként a határolószalagok alatt vagy kívül az átbocsátó (c, d) szalagokon összegyűlő, az anyagszalagból kisajtolt folyadék távolitandó, illetve szívandó el. A közvetlenül a (g) anyagszalag alatt fekvő részre szívóhatás gyakorlása nem szükséges, minthogy ez fölösleges és'a lemezek előállítását esetleg károsan befolyásolhatja. A 3. és 4. ábrán a szívószerkezetek elrendezésének oly példája látható, melynél az (S) szívószenkezet az (a, b) sajtolóelrendezések csoportjai között van elhelyezve. Ezen esetben, mint a 4. ábrából látható, három (g) anyagszalagot kezelünk a közöttük és oldalt elrendezett, velük haladó (h) határolószalagok közvetítésével. Ebben az esetben is az (S) szívószerkezetnek csak a tulajdonképeni (g) anyagszalagok mellett, illetve kívül fekvő részekre keil hatnia, úgy hogy csak ezeken a helyeken, illetve a határolóSzalagok alatt van (s) szívónyílásakkal ellátva, mint ezt a 4. ábra vázlatosan mutatja. Az 5. és 6. ábrán föltünütetett foganatosítási alaknál az (S) szívószierkezet van az (a, b) sajtolóberendezések kezdetén, vagyis azok előtt, egy további (Sl) szívószerkezet pedig a sajtolóberendezések között, illetve mögött van elrendezve. Az (Sl) szívószerkezet pl. oly helyen lehet alkalmazva, ahol három j(g) anyagszalagot kezelünk esetleg határolószalagok használata nélkül. Ebben az esetben mindkét (S) és (Sl) szívószerkezettel, minthogy az első szívószerkezetnél sincsenek határolószalagok elrendezve, csak az egyes anyagszalagok mellett, illetve között és mellett összegyűlő folyadékot kell eltávolítani; a szívószerkeízelek ezért csak ezeken a helyeken hatásosak, illetve csak itt vannak szívónyílásokkal ellátva. Ilyen leszívószerkezetek tehát kívánat és szükség szerint tetszőleges számban és elrendezésben, illetve sorrendben, az anyagbevezetőszerkezet és az anyágsza lagnak a sajtolóberendezésböl való kilépési helye között, esetleg még az utolsó sajtolóelrendezés, illetve a víztelenítőgép utolsó (a, b) hengerpárja mögött is alkalmazhatók. A rajzon föltüntetett foganatosítási alakoknál kivétel nélkül lefelé ható (S, Sl) szívószerkezeteket tüntettünk föl. Ha a körülmények megkívánják, fölfelé ható szívószerkezeteket is alkalmazhatunk. Szívószerkezetek gyanánt különösen a magukban véve ismert berendezések, mint pl. a papir- vagy kéregpapír gyártáshoz használt szívószekrények, szívóhengerek és máseffélék használhatók, de azzal az eltéréssel, hogy azok a jelen esetben nem folyadéknak az anyagszala-