72488. lajstromszámú szabadalom • Műkar
16. ábra egy körömízhüvelv oldalnézete, melynél a tapintórész rugalmas vagy engedékeny anyagból van képezve, míg a 17. ábra oly körömízhiivelyt mutat, mely a tapintórészen a fogást megkönnyítő vájattal van ellátva. A 18. és 19. ábrák az ujj huzaloknak a műkar főhuzalával való összeköttetésének kiviteli falakjait vázlatosan tüntetik föl. A 20. ábra részben metszett nézetben egy az alkarhüvelyre a kéz helyett oldhatóan erősíthető szerszámbetétet mutat. A 21. ábra a szerszámbetét egy kiviteli alakjának hosszmetszete, melynek egy kicserélhető végtagja a 22. ábrában elől- és oldalnézetben van föltüntetve. A 23. egész 27. ábrák a szerszámbetét további kiviteli alakjait hosszmetszetben illetve oldalnézetben mutatják. A 28. és 29. ábrák elől-, illetve hátulnézetben egy műkar két húzóelemének elrendezését. mutatják oly esetben, amikor ezek egyrészt a váll emelése által és másrészt a lapockák behúzása által működtetnek. A 30. és 31. ábrák elől-, illetve hátulnézetben a húzóelemek elrendezését mutatják oly esetben, ha a viselő mindkét karját műkar helyettesíti, mimellett föl van tételezve, hogy az egyik műkar teljesen amputált kar helyébe lép. A 32. és 33. ábrák elől-, illetve hátulnézetben a műkar számára való húzóelemek egy másik elrendezését mutatják. A 34. és 35. ábrák nézetben illetve metszetben a fölkarhüvely vállcsuklóját mutatják a teljesen amputált kar pótlásán való műkarnál. A 36. ábra a 34. és 35. ábrákban föltüntetett csuklószerkezethez tartozó rögzítő -szerkezetet hossz-, illetve keresztmetszetben mutatja. A 37. ábra a műkar további kiviteli alakját mutatja a fölkar számára függélyes hosszmetszetben. A 38. ábra ugyanezen műkar vízszin Hosszmetszete. A 39. és 40. ábrák a 37. és 38. ábrák szerinti zárókészülékek részleteit nagyobb léptékben mutatják. A 41. és 42. ábrák oldal- ós homloknézet ben egy húzóelembe közvetlenül bekap csolható zárókészüléket mutatnak. A 43. és 44. ábrák hátul-, illetve elölnézetben a vállon elrendezett berendezést mutatnak, a műkar húzóelemeinek működtetésére. A fölkarcsonk számára való és az 1. egész 7. ábrákon föltüntetett műkarnál a fölső részében kosár gyanánt kiképezett (1) fölkarhüvely a könnyű fémből készült, kivágásokkal ellátott (28') áll-lemezen minden irányban mozgatóan függ. A fölkarhüvelyhez a könyökcsukló képezése mellett a (3) alkarhüvely csatlakozik, melynek folytatását az elforgatható (4) kézhüvely képezi, melyhez (22)-nél az (5) kéz a hajlítható (6) ujjakkal és (7) hüvelyujjal egy a könyökcsukló tengelyére harántirányban álló tengely körül egy rúgó hatása ellenében bizonyos határig kifelé forgathatóan van kapcsolva. Ilogv az (5) kéz, egy szilárd a'apra való támasztás által, oldalt befelé is legyen forgatható, a (4) kézhüvely két részre van osztva, mely részek egymással (140) -nél egy a könyökcsukló tengelyével párhuzamos tengely körül forgathatóan vannak összekötve, úgy hogy a kézhüvelynek az (5) kezet, tartó része egy (141) rúgó (hatása ellenében az 1. ábrán föltüntetett kinyújtott helyzetből oldalt elforgatható, míg leferdített (142) belső szélével a másik hüvelyrésznek szembenfekvő szélébe ütközik és a további forgásban meggátoltatik. Hogy a műkar átalakítás nélkül úgy nevezett munkakar gyanánt legyen alkalmazható, a műkar akként van berendezve, hogy a kézhüvely az ujjmechanizmus önműködő kikapcsolódása mellett az alkarhüvelyről ós húzóeleméről egyetlen kézfogás segélyével levehető és
