72479. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bázikus magnéziumhipochlorit előállítására

bomlásiba jut, sőt ezen bázikus hipochlo- ; ritet diafragmla alkalmazasa esetéi csakis' az- anödatérben lehet a hozzáadagolt mágnéziából kitűnő termelési hányaddal megkapni. Az ezen reakcióhoz szükséges alchlórpssáv termelése, mint az eddig mondottakból kitűnik, tetszőleges módon, elcktrolizis áltál, gázaialku chlór alkalmazása által vagy valamely más mödon a mágnéziára való hatás előtt vagy eközben történhet. Másrészt a mágnézin vagy kész állapotban alkalmazható vi^y a reakciós folyadékban valamely mágn^ziunisónak tetszőleges alkáliákkal vagy föidalkáliákkal való kicsapatáisa által álíítható tlő. így pl. marónátron oldatába klórt vezethetünk be és vagy a bevezetés közben lassanként, vagy a bevezetés után egyszerre mágnéziumklorúlHak vagy más .mágnéziumsónalk szükséges mennyiségű oldatát adagolhatjuk. Azon tény, hogy egy oldha'atlan vegyület, pl. mágnézia valamely alklórsavas só oldatából a szintén oldhatatlan bázikus só Képezése mellett a tfavmaradékdt fölveheti, annyira meglepő, hogy az még • oly pontos kutatónak, nvnt Lunge-nek figyelmét is elkerülte a klórnak mágnézi um vegyüle telkre gyakorolt Itatásáról végzett kísérletei közben (Chem. Ind. 8., 1885., 337—346.). Minthogy ö az idevágó kísérletnél,' melyet jí 340 oldalon, jobb hasábon, utolsó bekezdésben ír le. csak tiszta mágnézia szuszpenziójára engedte a klórt hatni, a kérdéses anyagból ez esetben legföljebb nyomok képződhet- ! tek, mert gázalakú klór alkalmazásánál számbavehető mennyiség képződéséhez nagyobb alkálitás szükséges, mint amely .mágnézia által egyedül elérhető. Lunge azonban munkamódjánál esetleg képződött bázikus hipokloritot meg sem találhatott volna, mert ő azon meggyőződésben, hogy a reakciós termékeknek oldhatóknak kell lenniök, csak á filtrátumokat vizsgálta, neiji pedig az oldhatatlan maradékot is, melyben egyedül találliatta volna a bázikus hipokíorijtót. Példák: 1. CÍ alakjában 8.2 g. Cl-t tartalmazó alklórossav. oldatából 200 oms

.-t több óráig 9.4 g.- mágnéziumoxyddal (MgO)1 kavarás közben kezeltünk. A képződött csapadék szárazon 10.3 g. súlyú volt és QO gyanánt 20.1 Gl-t, "tehát V40.2% hatásos Cl-t tartalmazott /, V í 2. 1 literben 83 g. NaOH-t tartalmazó oldatba klórt vezettünk be, míg »abból 26.8 g. NaOCl alakjában föl nem vétetett. Ehhez ezután kavarás közben 200 om3

.-re 47 g. MgC12-t adagoltunk. A kapott csapadék kimosás és' szárítás után 24.8 g. súlyú volt és CIO gyanánt 18.5% Cl-t, tehát 37.0% „hatásos" klórt tartalmazott. 3. Elektrolízisre való edényben körülbelül 10% ** iftágnéziumkloridot tartalmazó, katolit gyanánt szolgáló oldat volt. Beállított agyagrekeszben 20% MgC12-t, 6 aq-t és 65 g. mágnézia ustát tartalmazó oldatból körülbelül 900 cm®, volt Katóda gyanánt platinalemezt, anóda gyanánt folyóvizet tartalm'azó platinacsövet alkalímaztunk. Az anolit erélyes kavarása közben 30.7 aimp.-óra áraimot bocsátottunk át, ezután az anolitot szűrtük, a csapadékot kimostuk és 80—120 fokon szárítottuk, A csapadék MgOH.OCl gyanánt 15.5 g. Cl-t tartalmazott, ami megfelel az áram elméleti termelési hányad 76.3%-ának. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás bázikus mágnéziümhipoklorit előállítására az alklóros savnlák vagy sóinak mágnéziumoxyddal vagy hidroxiddal való cserebomlása által. 2. Az 1. igényben védett eljárás foganatosítósi módja, jellemezve azáltal, hogy a bázikuis hipokloritot mágnéziumsó-oldíitnaik alkáli- vagy földalr káli-oldattal való kicsapása útján állítjuk elő alklórossav jelenlétében; mely utóbbi az oldott mágnéziumve"gyülcthez • vagy az alkáliához vagy mindkettőhöz lehet kötve. 3. Az 1. és 2. igény szerinti eljárás foga-'