72467. lajstromszámú szabadalom • Eljárás állatok gyomortartalmának száraz takarmánnyá való átváltoztatására

a kamra át nem bocsátó fenekére ne folyjon nagyobb mennyiségű gyomor­nedv. E célra pl. mohaturfát használva pótanyag gyanánt, oly mennyiségre van szükségünk, amely laza állapotban terje­delmét tekintve a gyomortartalom terje­delmével kb. egyenlő. A gyomortartalom és a mohaturfa keveréke lassanként ma­gasabbra és magasabbra halmoztatik föl, amidőn lehetőleg arra fordítandó a fi­gyelem, hogy a fölállított rakás mellső határoló fala napzártakor valamennyire függélyesen álljon. A masszát napzárta­kor szilárdra tapossák és a takarók se­gélyével vagy egyéb móclon lefödik. Ajánlatos, hogy a tetejére többé vagy ke­vésbé vékony turfamohát hordjuk föl, hogy az atmoszférikus levegő a gerje­désbe hozandó masszához hozzá ne jut­hasson. A kővetkező napon, az első napon ké­pezett rakás mellé további rakást halmo­zunk hasonló módon és a gerjesztő teret ily módon megtöltjük. Míg a friss gyomortartalom ismert mó­don erősen lúgos, az egyik napon képe­zett gyomortartalom és mohaturfa keve­rék a másik napon, a hőfoknak pl. 30 fokra való emelkedése mellett erős sa­vanyú reakciót mutat. Ezen a második napon kezdődik a gázfejlesztés is fölis­jnerhetővé válni; élénksége gyorsan fo­kozódik, míg a hőfok egyidejűleg 40 fok C.-ra emelkedik, amely hőfokot kb. a harmadik napon érjük el. Az élénk gáz­fejlesztés 40 fok C. mellett 2—3 napig tart. A massza savtartalma egyidejűleg lassankint csökken és az erős gázfejlesz­tés végén a reakció majdnem neutrális lett. Egyidejűleg a kezdetben kellemetlen szag tökéletesen megszűnt. A szagtalan készítményt ezután tetszőleges ismert módon megszárítjuk, amidőn közvetle­nül száraz takarmány gyanánt használ­ható. A reakciókamrának a turfamohacso­magokból alkotott fala lassanként tele­szívja magát gyomornedvvel. Miután a kamrát többször kiürítettük és megtöltöt­tük és a turfamohacsomagok a gyomor­nedvvel bizonyos fokig telít tettek, ajánla­tos azokat eltávolítani és a gyomortarta­lom pótléka gyanánt használni. A gyo­mornedvnek a turfatömegre való hosz­szabb behatása a reakciót látszólagosan támogatja. Természetesen magában véve ismert módon a gyomortartalom és a cellulózában gazdag pótanyagokból álló keverékhez tetszőleges egyéb tápanyagot, mint pl. vért is adhatunk, amely pótlék a reakció folyamatát nem befolyásolja cszrevehető módon. A találmány lényege a kérődzők gyo-> mortartálmában foglaltatott erjedést okozó- anyagoknak cellulóza föltárására való értékesítéséből áll. E célból el nem engedhető, hogy az állati gyomortartalom a cellulózával oly föltételek mellett ho­zassék össze, amelyeknél az erjedést okozó anyagok hatásosak lehetnek és a cellulóza kívánt, vagy lehetséges föltárási fokáig hatásosak maradnak. Tehát a 40 fok C. körüli hőfok betartása szüksé­ges; szükséges továbbá a cellulózát a gyo­mortartalom behatásának "elég hosszú ideig, pl. 4—5 napig kitennünk, míg az erjedést okozó anyagok által bevezetett és főn-tartott erjedési folyamat kb. befeje­ződött. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás állatok, főleg kérődzők gyo­mortartalmának, száraz takarmánnyá való átalakítására, azzal jellemezve, hogy a gyomortartalmat oly mennyi­ségű cellulózában gazdag növény­alkatréssziel (szecska, széna, moha­turfa, galyak, avarfü, fürészpor) ke­verjük, hogy a gyomor tartalmának nedve, a masszában kb. leköttetik és hogy ezt a keveréket kb. 40 fok C.-nál erjedésnek engedjük át, amidőn a hő­fokot megfejelő hőszigeteléssel bizto­sítjuk és pedig mindaddig, míg a kez­detleges, heves gázfejlődés megszánt, mire a masszát magában véve ismert módon megszárítjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom