72456. lajstromszámú szabadalom • Berendezés áramló gázmennyiségek mérésére

amelyek közül egyik a mérőkészüléket ioglalja magáiban, egyébként arányossági mérőknél már ismeretes. A mellékelt rajzon az ábrák egy-egy kiviteli példáit tüntetnek föl. A 2. ábra szerint az (e) vezetéken beömlő gáz előbb az (a) nyomásszabályozón, majd a (c) tokon áramlik keresztül. Az utóbbinak vál'asztófalában egyforma (h) csődarabok, nyílások vagy fúvókák, vannak, amelyeken a gáz párhuzamosan áramlik keresztül. Az (a) szabályozónak az a -rendeltetése, hogy a beömlő gáz nyomását ugyanannyival csökkentse, amekkora nyomásveszieségiet okoz a kis (b) gázmérő az éppen átömlő gázmennyiség mellett. A nyomás csökkentése előtt (g)-nél egy áramág indul ki, amelynek mennyiségét a (b) gázmérő megállapítja, s amely áramág azután a (c) tokban egyetlen elkülönített (i) hüvelyen ömlik át, hogy - emögött a másik gézáramokkal újra egyesüljön. . ' A szabályozónak harangja fölött lévő teret (k) cső a gázmérő kiömlési vezetékével köti össze. Az (a) szabályozónak (m) fojtószelepét tehát, egyformán befolyájsodja az a gáznyomás, amely a (h) fúvókák előtt és az a nyomás, amely az egyetlen (i) fúvóka előtt van. Ha nagyobb fogyasztás folytán nő az átömlő gáz mennyisége, akkor a szabályozó harangja sűlyedve az (m) szelepet jobban nyitni törekszik: Minthogy azonban/a (b) gázmérőn is több gáz megy kenelsztül, fordulatszámának növekedése folytán nagyobb nyomást is emészt meg. .Ennélfogva a gázmérő mögött, tehát a wsabályozó harang fölött is csökken a nyomáls, miért is a harang csőik annyira nyithatja jobban az (m) szeiepet, míg az (n) térben újra ugyanakkora lesz a nyomás, mint a gázmérő kiömlési vezetékében és az (i) fúvóka élőtt. A gázfogyasztás csökkenésekor a megfordított folyamat következik be. A szabályozóharang csak addig van egyensúlyban és nyugalomban, mig belül és kívül egyenlő gáznyomás hat reá. Ha a gázfogyasztásnak vagy a kezdeti nyomásnak változása a nyomásoknak ezt a kívánt egyenlőségét megzavarja, akkor az (m) szelep másként áll be, mig a (h) fúvókák és az egymagában álló (i) fúvóka előtt újra egyenlő nem lesz a nyomás. „. ' Minthogy pedig a fúvókák mögött amúgy is mindig egyenlő nyomás van. az (i) fúvóka mindig ugyanannyi gázt bocsát keresztül, amelynek mennyiségér a (b) mérő jelzi, mint bármelyik a többi (h) fúvólíák közül. Az aránylag költséges (a) szabályozó Helyett (al) foj tó szerkezetet, tolattyút, szelepet, fojtócsappantyút vagy hasonló szerkezetet is alkalmazhatunk. Az (al) fojtószerkezettel ez esetben a főgázáram nyomását kézzel fojtjuk le arra a nyomásra, amely a mellékáramban a mérő mögött van. A fojtás beállítása csak egyszer, közepes gázsebességnél végzendő. Kézzel beállítandó fojtókészülékeknek használata arányossági mérők beállítására önmagában véve már nem új. A gázmérő adatát csak sokszoroznunk kell az alkalmazott fúvókák számával, hogy megkapjuk az egész átömlött gázmennyiséget, amelyet természetesen a gázmérő sziámlálószerkezete közvetlenül is jelezhet. A nyomásoknak valamennyi fúvóka előtt egyenlő értéken tartására a legkülönfélébb készülékek alkalmazhatók. Míg a leírt berendezésnél a többes számú fúvóka előtt való nyomás az egyes fúvóka előtt bekövetkező nyomásváltozásoktól tettük függővé, megfordítva is járhatunk el. Ugyanúgy célhoz jutunk továbbá akkor is, ha mindkét fajta fúvóka előtt egymástól függetlenül külön szabályozók révén meghatározott, a gázmérő okozta legnagyobb nvomásveszstCség megszabta értéken tartunk fönn egyenlő nyomást A gázáramágak számának nem kell szükségképen kettőnél többnek lennie, de akkor az ismert arányossági gázmé-