72449. lajstromszámú szabadalom • Hőszálas feszültségtároló készülék

és egy harmadik (c) kap-solo között van elhelyezve, a csillámlemezből való, át­fúrt (d) korongból és kút (e, f) fémko­rongból van, amelyek a (d) korong két oldalán vannak elhelyezve. A bevezetés­ben említett kontaktusok egyike helyt­álló és a (gs> széntömbből áll, melyet a recézett fejű (h) csavar nord, u**ely az (a) kapcsolón átjár és lehetővé tesná a (g) kontaktus helyzetének szabályozását;, a (g) kontaktussal egy mozgó kontaktus juthat érintkezésbe, melyet az (i) hor­gony alkot; ezen horgony az (1) csiga ke­rületén van megerősítve, mely csiga a (j) tengely körül forgatható és a beveze­tésiben említett külső ero, nevezetesen a példában (k) rúgó hatása alatt áll, mely azt a (g) kontaktustól elválasztani ipar -kodik. A (c) kapcsoló és az (i) horgony két ejgymással párhuzamos áramkör segélyé­"vel van egymással összekötve. Az egyik áramkör az (m) ellenállást tartalmazza, mely a lehető legkisebb önindukcióval bír é;s egyrészt a (c) kapcsolóval, más­részt pedig a (j) tengellyel van össze­kötve, miely az (i) horgonnyal elektro­mos összeköttetésben áll. A másik áriam­körben a maximális önindukcióval bíró (n) ellenállás és az igen finom (o) hőszál van egymással sorbakapcsolva, mimellett a hőszál egyik vége (p)-nél, másik vége pedig az (1) csiga kerületén van megerő­sítve. Az ismertetett foganatosítási alak mű­ködése a következő: Az (o) szál hossza normális hőmérsék­let esetére, vagyis amidőn azt áram nem járja át, oly módon van megválasztva, hogy az (i) horgony a (k) rúgó hatása ellenére a (g) kontaktustömbbel érint­kezik. Mindamellett a hőszáliat mindaddig, míg túlfeszültség nem lép föl, áram nem járhatja át, mivel a (T) földelt hely és a hálózat közötti áramkör a dugó (d) csil­lámlemeze révén meg van szakítva. Ha a hálózatban túlfeszültség lép föl, akkor áz (e, f) korongok között a (d) cailláimlemiez-korong furatán át kisülési ív keletkezik. A hálózat és a föld között áramlás következik be, mely áram az (i) horgony1 és a (c) - kapcsoló közötti egy­mással párhuzamos két áramkörön halad át. Az (o) szál fölmelegszik, meghosszab­bodik és lehetővé teszi a (k) rugónak, hogy a hőszálat az (1) csigára rátekerje, és hoigy az (i) horgonyt fölülről lefelé lengesse, amikor is az a (g) tömbtől el­válik; ekkor az áriamkör az (i) és (g) ré­szek között megszakad és ,az (e) korong­tól az (f) korongig haladó ív kialszik. Az (o) hőszál már mást fokozatosan kihűl és végül az (i) horgonyt a (g) kon­taktustömbbel érintkező helyzetbe hozza, úgy hogy a készülék újbóli működésire kész. A föltüntetett foganatosítási alak sze­rint a (c) kapcsoló és az (i) horgony kö­zött alkalmazott kettős áramkör célija az, hogy az igen finom (o) szálon áthaladó áramot korlátozza, egyúttal azonban le­hetővé tegye a készülék nagy teljesítő-" képességét. Az áram legnagyobb része tényleg közvetlenül az (m) ellenállásion Eailad át. Továbbá, minthogy az ezen (o) hőszálat tartíalmazó áramkörnek nagy önindukciója van, az esetleg bekövetkező nagy frekvenciájú kisülés majdnem tel­jes egészében az (m) ellenálláson át megy végbe; az (o) szál tehát megölvSHásnak nincs kitéve, míg az (m) ellenállásnak akadálytalanul kölcsönözhetjük azokat a teljes méreteket, megyek a legnagyobb ki­sülések befogadásához szükségesek. A hőszál és a mozgó kontaktus közötti mechanikai összeköttetés természetesen az ismertetett megoldástól eltérő is lehet és a (k) rúgó helyett más külső erőhatás is alkalmazhjató. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Hőszálas feszültséghatároló készülék, különösen alacsony feiszültségekhlez, jellemezve szigetelő anyagból való korongot tartalmazó oly dugó vagy másefféle által, mely egymással hő­szál segélyével érintkezésben tartott

Next

/
Oldalképek
Tartalom