72420. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés könyökcsövek, ívalakú csövek, kígyózó csövek és effélék előállítására

A jelen találmány tárgyát képező eljá­rás értelmében szűkebb, egyenes csőből nemcsak nagyobb átmérőjű, hai?em mindenütt egyenlő falvastagsággal biró, ívalakú cső állítható elő. Az eljárás kiviteléhez húzó tövis alkal­mazható, mely vezető szárán egyoldalú toldattal vagy kinyúló résszel van ellátva. Ezen toldat által a vezető száron eltolódó, megmunkálandó cső oldalt kitágíttatik es az egyoldalú, illetve excentrikus "kitágu­lás folytán meggörbütetik. A mellékelt rajz a húzó tövis hárem j foganatosílási alakját ábrázolja. Az 1. ábrán ábrázolt húzó tövis (a) vezető szára egyik végén egyoldalú (b) dudor­ral van ellátva. Jobb kivitelekre szánt húzó tövis a 2. ábrán van bemutatva, melynél a ve­zető száron egyoldalú, körülbelül patkó alakú (b) oldaltoldat van alkalmazva, mely álta'l a vezetőszár vége lassankint keresztmetszetéhez képest excentrikusan oly keresztszelvénnyé lesz megnagyob­bítva, melynek átmérője az elkészítendő könyökcső belső csőátmérőjének felel meg. A 3. ábra a húzó tövis egy további tö­kéletesített foganat osítási alaikját ábrá­zolja a megmunkálandó (c) csőből kelet­kező könyökcsővel. Az (a) vezetőszár, úgy mint az előbbi kiviteleknél, (d) rúdra, van erősítve, hogy a húzó tövist a megmunkálandó (c) csövön áthúzni vagy rögzíteni lehessen, ha a csövet* tol­juk előre és a húzó tövis szilárdan áli. Az (a) vezettőszár a megközelítőleg kúp­alakú (b) részben folytatódik. E rész, melynek keresztszelvénye a vezetőszártól kezdve Lassankint oly keresztmetszetig nő, melynek átmérője a készítendő kö­nyökcső belső átmérőjének.felel meg, annyira ferdén áll a vezetőszárhoz ké­pest, hogy azon oldalához, mely a vezető­szár meghosszabbított tengelyéhez köze­lebb esik és mely az elkészítendő könyök­cső külső görbületi ívének magfelelően ívalakú, az (a)» vezetőszár hozzá csatla­kozó oldiala érintőlegesen csatlakozik; a (b) rész szemben fekvő oldiala pedig, mely célszerűen egyenes vonalú, az (a) vezetőszártól kezdve lassankint növe­kedve annak külső fölülete felé előre nyúlik. A kúpalakú (b) rész (e) gyűrűs szeletté lehet meghosszabbítva, melynek átmérője mindenütt a könyökcső belső átmérőjének felel meg és mely ennek sugara szerint van meggörbítve. A (b) rész egyenes vonalú belső oldiala által a beleütköző (c) cső keresztirányban nyújtatik és azáltal kitágíttatik és egyút-S tal hajlütatik, miközben a (b) rész ív­alakú küloldalának csőMa tisztán csak ezen részhez liuzatik. Mivel a (b) rész baloldala a cső előretolásával szemben ellenállást fejt ki, a nyújtandó anyagnak egyidejűleg oly mérvű torlódása áll be, hogy az a görbület kűloldala felé csök­kenő mértékben oly módon tolódik, il­letve oszlik el, hogy mindenütt azonos 'falvastagság keletkezik. A gyűrűs (e) sze­let a pontos görbületet biztosítja és a készre görbített csőnek vezetékül szolgái-Ka csavarvonal, szerint csavarodó kí­gyózó csöveket akarunk húzni, oly húzó tövist alkalmazunk, melynél a kúpalakú . (b) rész tengelye az (a) szár tengelyéhez képest a csavarvonal emelkedésének megfelelően el ván állítva, illetve a (b) rész excentricitásának síkjára kereszt­irányban ferdén csatlakozik a szárhoz. A könyök c sö vek előállításánál, illetve a húzó tövis méretezésénél a görbületi sugár a fölhasználandó egyenes cső át­mérője veendő figyelembe. Ez az átmérő az előállítandó könyökcső tömegéből számítandó ki. Ha lemondunk az egyenletes^ falvastag­ságról, vagyis ha a falvastagság a belső görbületi fölületen erőisebb vagy gyön­gébb is lehet és, ennélfogva a hajlításnál fölössé váló anyag kisebb-nagyobb mér­tékben a tágításnál használtatik föl, ak­kor az egyenes csőnek átmérője megfele­lően nagyobbra, illetve kisebbre válasz­tandó. Ezen új eljárás nemcsak lágy fémből (ólom, vörösréz) készült csöveknél alkal-

Next

/
Oldalképek
Tartalom