72341. lajstromszámú szabadalom • Különböző kulcsokhoz beállítható zár

» — 2 — •csanak van szánva. A (2) rekesztőkhöz tartozó kulcs kulcslyuka csukott zár esetén (1. ábra) a (3) lappal el van zárva és csupán az (1) rekesztőkhöz tartozó kulccsal való nyitáskor válik szabaddá (2. ábra). A (3) zárólapot ekkor egy hasitokba nyúló és az (1) rekesztők által fiiozgaiott (4) pecek az (5) tartócsapja körül elforgatja. Ezzel egyidejűleg a tulajdonképeni (6) zárretesz (9) záróretesze visszahúzatik. Ekkor a zárt a (2) rekesztőkhöz tartozó kulcslyukba helyezendő kulccsal egészen nyithatjuk, azaz a (6) zárrete.szt a nyitott helyzetbe vihetjük ábra). A két rekesztő csoport között a több beállítható (7) lemezből álló reteszzár foglal helyet (5. ábra). Eme zárótest (7) lemezei a (8) nyúlványokkal vannak ellátva, melyek az (1) rekesztőkkel akként működnek össze, hogy az utóbbiakat csupán olyan kulccsal mozgathatjuk el, anieiy őket a (7) lemezek (8) nyúlványainak megfelelő helyzetbe állítja be, amelyben tehát a (8) nyúlványok az (1) rekeszíők kivágásaiba hatolhatnak. E célból a (7) lemezek a (9) retesszel össze vannak kó've, amelyet nyitás vagy csukás. alkalmával az (1) rekesztőkhöz tartozó kulcs mozgat. A (7) lemezeket, illetve a (8) nyúlványokiat egymáshoz képest különbözően .állithatjuk be és a kívánt helyzetben a (10) csavarral rögzíthetjük, oly célból, 'hogy leállításuknak megfelelően különböző kulcsol használhassunk. A találmány szerint a zárótest köny-nyen kivehetően és kicserélhetően rendeztek el a zárban. E célból a zár tokjának hátlapján a (11) födő tolókával e^zarható (12) nyílást alkalmaztuk, mellyen át a zárótestet kivehetjük és más zárotesitel helyettesíthetjük. A (7) lemezek (13) nyúlványai által a ,(9) reícsz (1 b) vezető oszlopain vezetett -láró^estet azonban csupán akkor vehetőjük ki a (12) nyílásból, ha a zárótestet 4t (9) retesszel akként tóltuk el, hogy (13) vezető nyúlványai a zártok hátsó (12) nyílásának megfelelő (14) kivágásai fölé kerülnek (6. ábra). A (11) födötolóka a zártok hátsó (12) nyílását reírd szelet eltakarja, szóval zárva tartja. Ez a tolóka az 1—8. ábrák szsrinli kiviteli példában a zártok hátsó falának belső oldalán mozgatható és a (18) pecekkel vefcetett' (19) tolökával van összekötve, melyei rendszerint a (20) kilincs tart fogva; utóbbi a rajta afkalmazoü rovátkába nyúlik. A (20) záró kilincs a zártok hátsó falán megerősített (21) csapon forog és egy másik (22) csapp'al van ellátva, mely a (23) tolóka (24) hasítékában vezettetik. A (23) tolókat csupán egy különleges, a bank kulcsától egészen eltérő kulcs betolásával mozgathatjuk el. E célból a (23) tolóka a rajzolt kiviteli alakban a (25) kivágással van ellátva, amelybe a különleges kulcson elrendezett nyúlvány kapcsolódik be. A 6. ábrán a (23) tolóka oly helyzetben van föltüntetve, amelyben a (20) záró kilincs a (11) födő tolókával összekötött (19) tolóka rovátkájával áll kapcsolatban, úgy hogy a (11) födő tolóka zárva van és ki nem nyitható. Ha a (25) kivágásba kapaszkodó nyúlvánnyal ellátott kulcsot betéve, ezzel a (23) tolókát a 6. ábrán jobbfeíé toljuk, akkor a (23) tolóka (24) hasítékában a (22) pecekkel vezetett (20) záró kilincs — minthogy (21)nél helytálló forgó pontban van ágyazva — a (19) tolóka rovátkájából kiemeltetik, úgy hogy a (11) födő tolókát a (7, 8) lemezekből álló reteszzár kicsefélése végett most már eltolhatjuk, azaz a zártok hátsó nyílását fölnyithatjuk. A kulcsot a (20) záró kilincset hordó (23) tolóka elmozgatása céljából csupán akkor tolhatjuk a zárba, ha ez a 2. ábraben helyzetben, azaz félig nyitva van, vagyis megelőzőleg a (2) rekesztőkhöz tartozó kulcslyukat szabaddá tettük. A kulcs betolásával ekkor a (2) rekesztök az előbbeni beállításuktól' eltérő módon állíttatnak be, úgy hogy csupán a (23) tolóka mozdul el, a (6) zárretesz azonban