72337. lajstromszámú szabadalom • Spirális alakjában tekercselt világítószállal bíró gázzal töltött elektromos izzólámpa

Megjelent 1918. evi julius hó 19-én. i MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 728B7. szám. VII/h. OSZTÁLY Spirálig alakjában tekercselt világítószállal bíró, gázzal töltött elektromos izzólámpa. SIEMENS & HALSKE AKTIENGESELLSCHAFT CÉG BERLIN-SIEMENSSTADTBAN. A bejelentés napja 1916 december hó 28-ika. Elsőbbsége 1916 január hó 15-ike. Gázzal töltött elektromos izzólámpáknál, melyeknek izzószála a hőkonvekció ellen való védelemre spirális alakjában van kiképezve, a spirálisnak az árambevezető drótokkal való összeköttetési helyei különösen nagy mértékben veszélyeztetve vannak. Többnyire itt következik be a törés, ha a lámpa tönkremegy. Normális (65 Volt és ennél nagyobb) feszültségű lámpáknál, a szálnak ezen a helyen való eltérésekor, még egy további hátrány is föllép, melyet az a körülmény okoz, hogy a törési helyen fényív képződik, mely azután az aránylag vastag árambevezető drótokon át jól tápláltatik árammal és így hosszabb ideig fönnmarad, úgy hogy az árambevezető drót gyakran nagyobb kiterjedésben megolvad ós a fényív esetjeg a másik árambevezető drótra is átugrik, tehát ez is szenved, alatta. Ennek a hátránynak elkerülésére a jelen találmány szerint az elrendezést úgy választottuk meg, hogy az izzószálspirális az árambevezető drótok közelében egyenesbe megy át. Ennek az elrendezésnek mindenekelőtt ! az az eredménye, hogy az izzószálnak j ezen egyenes vonalú részei amaz erős hőkonvekciónál fogva, melyet a gáz gyakorol, igen erősen lehűlnek, úgy hogy csak kevéssé vagy egyáltalában nem jön izzásba. Ennél az elrendezésnél az izzószál tetemesen jobban is van biztosítva törés ellen. A törés általában nem következik többé be az izzószálnak az árambevezető drótokkal való összeköttetési helyének közvetlen közelében és az esetleg képződő fényív rendszerint azonnal elalszik; úgy hogy további károk teljesen elkerültetnek. Ennek az elrendezésiek azonban hátránya is van annyiban, hogy az izzószál egyenesre kihúzott része nemi járul hozzá a fény létesítéséhez, ellenállása folytán azonban energiaveszteséget okoz. Bebizonyult azonban, hogy a fénykiaknázás"nak ezáltal előidézett csökkenését gyakorlatilag csaknem teljesen ellensúlyozza az, hogy a nem izzó száldarab amaz erős lehűlés folytán, melyet szenved, annyival jobban fogja vezetni az áramot, hogy az energiaveszteség ebben a száldarabban gyakorlatilag elhanyagolható.