72325. lajstromszámú szabadalom • Forgódugattyús gép
és pedig az (1) dugattyú {13) falán. Másrészt tömítenünk kell az (1) dugattyú (7). érintkező fölületét a (3) üreges hengerrel szembén. Hogy az előbb említett tömítést elérhessük, a (3) üreges hengerbe a (25) bevágást esztergályozzuk, melybe a megfelelően alakított 0) tifcnitötéc nyúl. be; E« a (0) töipítíBléaiet yggy • k$lönáU|& (tfy illetve (31) rúgók vagy a munkaterekben lévő nyomásközeg vagy pedig mind á kettő együttesen nyomja az (1) dugattyú, (13) falához és ezzel egyrészt a (4) és (5) n$ufií&tér, másrészt pedig a toíi (8) tere kőzött tömítési létesít. Az ezen aídpto® létrejövő tömítő hatás folytán á tömítöléc (3) tartója és: a (9) twnitőléc köpött a (22) rés képződik, amelyen a (7) mítőfölület dacára a nyomóközeg a (4) munkatérből az (5) munkatérbe lép^etíie. Hogy ezt meggátoljuk, a' (9) tömít őlécet vagy annak (3) tartóját bizonyos közökben a (11) kereszthidakkal látjuk el, amelyek a (3) tömítőléctartó (üreges henger) (12) bevágásaiba nyúlnak. Eleket a (11) hidakaí a (10) kivágásokban vagy ágyakban kicserélhetőek rendezhetjük el (4. és 5. ábra) vagy pedig a (9) léccel (7. ábra) vagy annak (3) tartójával (8. ábra) egy darabból is készíthetjük. Két ilyen (11) ker&szfhíd kö* lének nagyságát általában aú (1) dugtftyú '(7) tömítőföiületéiiek szélessége adja meg és pedig oly módon, hogy % nyomóközeg a nyoroótérböl a szfvíWétiie a tömítöléc (3) tartója és a (9). témíiőközött ft&eő (22) hasítékon a 4«gáityú egyetlen helyzetében se léphessen át. A 01) .kpj*:Mthí4»k alakja mm lényeges. A 6. ábrán több kiviéi al»k<>t tüntettünk föl. Szükséges, hogy 9 a (9) tömítőgyűrűkből vagy ennek (3) tartójából sugárirányban ne eshessenek ki. Efápn célt jnagával a .hidak <*lftkj4-v#l vagy ped^ azoio^k géprésZhez énj^f el, A <1Í) Itfdakmásrészt a tömftőlécwek a (3) fcregps. hengerrel szemben az (í) dugattyú (13) fala irányáiran való eltolását nem szabad magakadályozniok. Ugyanazt a tömítést, melyet a föntiekben leíftunk>. hasáhalakú testeknél is alkalmjazhatjuk. Ezt "a kiviteli alakot a rajzon a (6) ellenföl ületen tüntettük föl. Az illető testet ekkor homloklapján a (26) hfronpyal látjuk pl, mely á (18) tönjítólée fölvilelére szálgál. A már leírt móddal azonosan a (18) tömítöléc és a (6) ettealölület körött lévő résben a (11) keresztlhidak vannak elrendezve, ami által $ leírttal azprfps haitást érünk el. Áz üzem Bizonyos eseteiben kívánatos, hogy ft nyomást, amelyet a hajtóközeg a (22) résben a (9) tömítőlécre gyakorol, bizonyos mértéken tartsuk. Ezt a célt a (21) psúszpíolület (20) hornyaival érjük el. \ Hogv pontosság szempontjából a mű-MymuhkátÖl függetlenek legyünk, a 9— 12. ábrák szerint a (9). tömítöléc mögött egy vagy több réteg (14) pakolóanyagot alkalmazh a 1 íjnk, ami által a tömítetlenségek megszűnnek. Az egyes (14) pafcolóbetéteket a (15) közbenső gyűrűkkel (a, n. expanziós gyűrűkkel) választhatjuk el egymástól. A'z első közbenső gyűrűbe a (11) hidak még benyúlnak. A további (14) pa^ológyíírük, melyek az első inögett fekszenek, az összes még meglévő tömítetlenséget megszüntetik. A 2. ábrán pakolás nélküli törnítés példája van föltüntetve, míg a 9—12- ábrák pakolással ellátott tömítéseket mutatnak. A 12. ábrák asaankívül a jtömítés kíjipnbpzö kiviteli lehetősééit, valamint a l«iöitőfölülethe^ való hí»2ás«orítását íjHtfpifc föl. A Mrógyűríínek kettős célt kel} teljesítenie. lágyrészt a (14) pali ológyűrüket és a (15). nyomógyüi-öket keli t>ss^esjtoHfeanií», másrészt egész nyeifíftia, hogy iíy médóft Ízesítse & tömítést. A szükség nyomát . I|íó4«n' el. A és 9, ábrái! látható kivitelben a (17)íöij^ilígp. köasvptr l.^íMí} J»aí 3? éfcalajjupn kjkéfíejBpít (t6) zárógyííriíre. A 10.
