72318. lajstromszámú szabadalom • Olajtüzeléséshez való dobtolattyú
~r * — lói balra esik). A jobboldali <11) inga szabad vége, a (10) ingáéval ellentétben, fölfelé görbülő körívet ír le, amikor a (3) tolattyú ide- vagy odatolódik. A tolattyú jobb vége tehát megemelkedik, míg bal vége lesülyed, mialatt a tolattyú aáró mozgásakor az (a) és (b) útdarabokat írja le. Ha ellenben a tolattyú a (c) ' és (d) útdarabokat teszi meg, a baloldali tolaítyúrész emelkedik meg és a jobboldali sülyed le. Minthogy a (c) löketdarab nagyobb, mint a (d) löketdarab, ezért a balfelé ható a tolattyú zárását előidéző erő kell, hogy túlsúlyban legyen. A tolattyú tehát önműködően zárul, amikor a nyomás a kazánhelyiségben és a tűzhelyben egyenlő. Ha a tolattyú löketének (x) középvonalában feküdnének a (10, 11) ingák (20, 21) lengési középpontjai, akkor egyenlő ingahosszak és egyenlő ingaterlfelések mellett a tolattyú súlya teljesen ki lenne egyensúlyozva. A tolattyúnak az 5. é? 6. ábrákon látható használati helyzetében a (3) tolattyú (13) nyúlványai kényszermozgásúlag (14) orrokra támaszkodnak,, melyek a (15) kézi emelő közvetítésével a (16) tengely körül forgathatók és a (17) vezetéken rögzíthetők. A (3) tolattyú tehát a (15) kéziemelőnek a pontozott vonalakkal rajzolt helyzetbe forgatásával kézzel is zárható, de önműködően is záródhatik, mert a (Í4) orrok nincsenek mindkét irány felé kényszermozgásúlag összekötve a (3) tolattyúval. A (14) orroknak bizonyos helyzetekben való rögzítésével azonkívül a tolattyú tetszőleges közbeeső " helyzetekben is rögzíthető és ezzel az elégető levegő mennyisége szabályozható. A tolattyú nyitó mozgásának letárolására különösen előnyös a 11., í'4, és ^ ábrákon föltüntetett berendezés, mert egyszerűbb és így a tclattyút terhelő túlnyomás érzés szerint való íölbecslését engedi meg a tűzhely kezelésekor. . Az (1) tolatty ütokon a (23) szög közvetí -tésével egy (24, 25) kétkarú kéziemelő van csuklósan megerősítve, melynek i egyik villaalakú (24) karja egy (26) 'keresztkengyel mögé nyúlik, mely az ingás tolattyú (27) rúdjain van megerősítve. A (24, 25) kéziemelő rögzítésére egy a (25) karon megerősített (251 ) csap szolgál, melybe, egy csukló körül forgó fogazott (29) rúdat lehet beakasztani, úgy hogy á tolattyú tetszőleges méftékben megnyitott helyzetében rögzíthető. A (29) rúd egyenes is lehet vagy más rögzítő szervvel Ss helyettesíthető aniéiL-kül, hógy ezzel a találmány lényegé vál; toznék. Mint a 9. és 10. ábrákból látható, a (15) kéziemel övei, mely a tolattyú zárására szolgál, egy (30) hosszhasíték közvetítéstével és a (32) olajáteresztő csap (31) karján csuklósan megerősített. (33) rúd segélyével az olajbeáramlást is el lehet zárni, mihelyt a (3) tolattyút kézzel zárjuk. A (30) hosszhasíték kai ellátott (33) rudat vezetékkel ellátott kampóval, lánccal vagy kötéllel is lehet helyettesíteni. A (32) olajcsap külön' kiszolgálására tehát a légbeömlés megszüntetésekor az olajbeömlé^ megszüntetése céljából nincs szükség, mindamellett a (32) olajcsap kiszolgálása a tolattyúállítástól függetlenül ! is lehetséges mindaddig, míg a (15) kéziemelő el nem foglalja záró helyzetét, melyet.a 9. ábra tüntet föl. Szabadalmi MÍMYBK. Í 1. Olajtüzeléshez való dobtolattyú, mely! nek jellemzője az, hogy a tolattyú üregében légvezető fölületek vannak elrendezve. . 2. Az 1. pontban igényelt dobtolattyú foganatosítási alakja, melynek jellemzője az, hogy a légvezető fölületek a . Jolattyúval úgy vannak összekötve, hogy utóbbi a vezető fölületek egyik vagy másik oldalára ható túlnyomás folytán, önműködően nyílik vagy zárul. 3. Az 1. pontban igényelt dobtolattyú foganato&ítási alakja, melynek jellem-. I zője az, hogy a vezető fölületek a lég' I A i v. A*1 ».»
