72313. lajstromszámú szabadalom • Betét galvánelemek számára

Megjelen 1918. éri julius hó lO-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEÍRAS 72B1B. szám. % VH/i. OSZTÁL Y Betét galvánelemek számóra. SCHUSTER-PATENT GES. M. B. H. BERLINBEN, MINT SCHUSTER RICHÁRD ELEKTROTECHNIKUS PUPPLINGI LAKOS JOGUTÓDJA. a bejelentés napja 1916 december hó 20-ike. Ismeretes, hogy egy galvánelemnek szénelektrolyt folyadékába! helyezett, emelkedési csővel és iirös talppal biró be­tétben a keletkező bomlási termékek ösz­szegyűlnek. Ezen betét azonban azzal a hátrány­nyal jár, hogy a bomlási termékekkel együtt a még használható elektrolytfolya­déknak egy része is kiválik és ekl^ént az elemnek jó kihasználására nézve veszen­dőbe megy. A jelen találmány már most oly betétre vonatkozik galvánelemek számára, mely az említett hátrányokat elkerüli. A találmány szerint a betét, emelke'dési cső nélkül, az elektrolytfolyadék színének magasságában nyílásokkal van ellátva, melyeken át az elem elektrolytjének ki­használását kedvezőtlenül befolyásold víz- és söképződmények a betét belsejébe kiválnaik. A mellékelt rajziban a találmányt ké­pező betétnek egy foganatositási alakja függélyes hossszünetszetben példáiképpen vari föltüntetve. _ j A tetszőleges anyagból készült (a) tar­tálynak feneke belül a (b) toldatokkal van ellátva, melyeken a (c) agyaghenger nyugszik; ezen henger," fölső részében, a (d) hiarántmetszeti és így' áteresztési vál­toztatással is bír, melyen át a (II) elek­trolytfolyadék, mélybe az (e) cinkelek­troda van behelyezve, az (1) elekti olyibe, melybe az (f) sízénelektroda van behe­lyezve, beleömlik ill. diffundál. A (g) betét az (1) elektrolyt színének magasságában az (i) nyílásokkal vain ellátva, melyekkel1 a szénelektíodában. elrendezett (h) csa­tornák állanak szemben. Az elem a (k) födéllel van lefödve. A betétnek hatásia az elemben a követ­kező: k A (c) agyaghengernek (d) harántmet­szeti változtatásán át diffundáló (II) elek­trolyt az (I) elektrolytnaik fölületén ezgn elektrolyttel egyesüli, amikor is víz és sók keletkeznek, melyek az (I) elektrolytnek nagyobb fajsúlya következtében abban nem sülvedhetnek le és az elektrolytnek szinét emelnék, minek következtében az elektrolyt a (c) agyaghengert egészen megtöltené és azon túlfolynék. Ezenkívül az (I) elektrolyt ekként higíttatnék is és az elemben egy ellennyomás létesíttetnék, mely az (I) elektrolytet az oxygenfejlesz­tésben hátráltatná. Ehihez járulna még az

Next

/
Oldalképek
Tartalom