72250. lajstromszámú szabadalom • Tüzelőberendezés

tozatot a rostélyhoz lehetőleg közel kell elrendezni. Ezenkívül az elvonuló- láng száméira való keresztmetszet csökkentése által torlasztó hatást kell létrehozni, hogy a rosté]y mellső végén a szükséges hő keletkezzék. Ez a boltozat egyébként csak alsó levegővel működhet, amikor is a boltozat alatt csekély túlnyomás uralkodik. Mindkét boltozat hátránya, hogy a rostélyfölület egy része mindig kihasználaitlanul mairad. A találmány tárgya oly berendezés, mellyel úgy nehezen gyúladó, mint gazban dús tüzelőanyagokat is a befalazás átépítése nélkül égethetünk el. A találmány lényege abban áll, hogy a tüzelőtérnek a tüzelésígázók elhasználási helyétől •elfordított részéből" a tüzelési gázok egy részét mesterségesen létesített nyomáscsökkenés által a rostély alá szívatjuk és levegő hozzájárulásával vagy anélkül a tüzelőtérnek közvetlenül az elhasználási helyhez csatlakozó, kürtő- vagy efféle huzat alatt állp másik részébe vagy esetleg egy másik tüzelésbe nyomjuk. Ha közönséges, rövid, - párhuzamosan vezető boltozatot használunk, aikkor a láng a szén mozgásával azonos irányban mozog elölről hátra, mi mellett a gázok a szokásos módon a kazánhuzamok által szívatnak el. Ebben az esetben akár kürtőihuzattal, akár mesterséges szívással létesített huzattal dolgozhatunk. A huzat a rostély hátsó részén a legerősebb, a mellső részen, a tüzelésbe való belépésnél pedig a leggyengébb. Az utóbbi helyen esetleg alsó levegővel dolgozó berendezések alkalmazása esetében kis túlnyomás uralkodhat. Hogy- a láng ne szakadjon el, a tüzelőtér mellső részén mesterségesen Itis nyomáscsökkenést hozunk létre és pedig vagy a falazat rései és a csatornái, "vagy üreges rostélyok használata esetében az üreges rostélytest segélyével. Más rostélyrencLszereknél a mellső rostélytész. alatt levő térben is mesterséges nyomáscsökkenést hozKatunik létre. A láng, illetve az égéstermékek főrésze közvetlenül a kazánhoz áramlik, míg a rostély közepén fejleszlett gázok kisebb része hátrafelé, a rostély mellső részéhez vonul és itt a szükséges gyú'jtóhőmérsékltetet tartja fönn. Az ily módon mesterségesíen leszivatott gázok ugyanazon vagy más rostély alá vezettetnek és az elégetéshez , használtatnak föl. A rostély mellső végén, a nyomás csökkentését ^exhausztor, kürtő szívóhuzat, injektor segélyével vagy más módon hozhatjuk létre. Nedves tüzelőanyagoknál az elrendezés azzal a különös előnnyel jár, hogy-a vízgőzök és a lepárlási termékek gyorsan a szárító- és lepárlási övbe szívatnak, ami által 1. gyorsabb szárítást, tehát nagyobb rostély teljesítményt is érünk él és 2, a bőségesen fejlesztett vízgőz a tüzelőtér kezdeti hőmérsékletét szükségtelenül nem csökkenti. A vízgőz az égési és. kokszosító övben a rostély ailsó része felől ismét be is vezethető, ami által a vízgőz bomlása következtében a rostély Hűttetik, a fölső rétegekben viszont a tüzelőtér hőmérséklete fokozfcatik. Gázban dús szén, pl. barnaszénbriket-Mek eltüzelésénél, amikor könnyen -füst képződik, ugyanez a tüzelés találhat célszerűen alkalmazást. A rostély mellső részén nagy mennyiségbett fejlődő lepárlási gázokat mesterségesen leszívatjük és azokat esetleg az égési levegővel keverve, a rostély hátsó végén, a kokszoló vagy hamvasztó övben alúlról ismét bevezetjük. • Ezáltal a füstképződés tökéletesen elkerülhetővé Válik. A mellékelt rajz a találmány tárgyának két foganatosítási példáját mutaja és pedig az i • 1. ábrán párhuzamosan és a 2. ábrán ellenáramban vezető tüzelés esete van föHüntetve. Mindkét kiviteli példánál (a) a rostélyfölület, (b) a boltozat, (e) egy fújtató.'Az 1. ábrán látható foganatosítása alaknál a