72244. lajstromszámú szabadalom • Keresztezés és váltó vasúti illetve közúti vágányok számára

- í -zésnél mindkét állásban a megfelelő könyöksínhez támaszkodik a mozgó ékdarab úgy, hogy a vonat súlya által előidézett eredőerő a (6) forgástengely és a mindenkor az (5) mozgó ékdarabot megtámasztó könyöksín közé esik. A találmány tárgyát képező keresztezés alkalmazásával a keresztezéseknél a járműveket rontó pályamegszakítás kiküszöböltetik, a külső sínszálak mellett elrendezett vezetősínek pedig elmaradhatnak. A 6—12. ábrában föítüntetett váltószerkezet főképen az útburkolatba sűlyesztett közúti vágányok számára bír fontossággal, mert ezeknél eddig a hoszszú vékony pengealakú' és függélyes végcsap körül lenigő, sűrűn: alátámasztott nyelv számos hátránnyal járt, amennyiben a csap gyors mozgása és kopása és a nyelvnek a hiányos kenés és tisztítás iránti érzékenysége mihamar tökéletlen zárást és a kocsikerekek által való rongálást okozott. Ezenkívül a pontos és bonyolult megmunkálás szüksége folytán ezen jpltószerkezet költséges volt. Amellett, hogy a találmány tárgyát képező váltó mindezen hátrányokat elkerüli, még azon előnyökkel is bír, hogy a nyelv hossza az eddigi szerkezetekével szemben körülbelül felére csökkent és hogy rövidségénél fogva ugyanazon szerkezet, illetve nyelv használható különböző görbületi sugárral biró kitérőknél. Ezenkívül a nyelvnek ezen új ágyazása a szennylerakodás befolyását ártalmatlanná teszi, amennyiben a váltóba kerülő szenny a váltónyelv- mellett a váltószekrény fenekén at szennylevezető ~ csatornába kihull. Különben is a nyelvet a kövezet fölbontása nélkül, rövid idő alatt ki lehet szedni és újból beszerelni, ami nem csupán a váltó alapos kitisztítását teszi lehetővé, hanem esetleges javításoknál is előnyös. A (13) tősín a (14) váltószekrényre Van erősítve. Ez utóbbi két végén a félhenger alakban kivájt (16) csapágyakká van kiképezve, melyekbe a (22) nyelvöntvény (23) végcsapjai forgathatóan vannak ágyazva és a (24) kengyelek segélyével vannak kiemelés ellen biztosítva. A nyelv o., 9., 11. és 12. ábrában föltüntetett állásban a (13) tősín felé íárrtaszkodik és ekkor a fővágányról a mellékvágányra tereli a kerekeket, a nyelv föl«ő lapján lévő (25) nyomcsatorna segélyével. A nyelvnek a 7. és 10. ábrabeli állásában a nyelv a (14) váltószekrény oldalához támaszkodik ég az ezáltal a (13) tősín és a nyelv (26) éle között szabadon hagyott (27) vályúban fut a nyomkarika, úgy hogy a kerék az egyenes vágányban" marad. Azáltal, hogy a nyelv mindkét végén kellő vastagságú öntvény gyanánt képezhető ki, csapjai oly erősre méreteshetük, hogy a keréknyomást és az üzemlökéseket az anyagnak csekély igénybevétele mellett, tehát kopás és lazulás veszélye nélkül bírják ki, a tengelyirányú lökéstk fölfogására pedig a (28) karima segélyével nagy fölületen támaszkodik a (16) csapágyhoz. Amidőn a kerék a nyelven fut, a kerék súlya a nyelvel; a tősínhez nyomja, úgy hogy a nyelv állékonysága az üzemben éppen úgy van biztosítva, mint a föntebb leírt keresztezésnél. A nyelven alkalmazott (29) fülhöz kapcsolódik az állítókészülék vonórúdja, mely a váltó másik nyelvével is létesíti az összeköttetést. A rajzban még oly szerkezet is van föltüntetve, mely a váltó hamis állása mellett is meggátolja a kisiklást, illetve önműködően hozza a nyelvet a helyes állásba. Ezen célra szolgál a nyelven a mellékvágány felőli végének a tősín felőli oldalán alkalmazott ókalakú (30) kivágása, akkor, amidőn a 6. ábrabeli helyzetben a fővágányról az (x) nyíl irányából érkezik a jármű, melynek kereke ekkor a (30) kivágás segélyével fölvágja a váltót és a nyelvet a 7. ábrabeli helyzetbe hozza. Ha pedig a nyelv a 7. ábrabeli helyze-