72230. lajstromszámú szabadalom • Wolframdrót elektromos izzólámpákhoz és eljárás annak előállítására

_ 3 -tében eredetit szemcsésen, illetve poligonálisan kristályos alkatukat elvesztik és többé-kevésbbé rostos strukturát vesznek föl, mely állapotban a wolframtestek közönséges hőmérsékleten húzhatók és hajlíthatok. A mechanikai megmunkálási eljárás egy példáját a mellékelt rajz kapcsán részletesen ismertetjük; ezen rajzon az 1. ábrán a húzószáj egy példáját, a 2. ábrán a kalapálógép egy példáját és a 3. ábrán a kalapálásnál használt száj egy kiviteli alakját tüntettük föl. A mechanikai megmunkálást kalapálással kezdjük ínég, mely célra a 2. ábrán vázlatosan föltüntetett kalapálógép használható. A kalapálandó rudat először is poreelláncsőkemencében áram áltál átjárt platinadrót segélyével körülbelül 1300 C fokra hevítjük, azután a kemencéből kivesszük és. még forró állapotban a kalapálógépbe vezetjük. Ha már a rúd keresztmetszetét többszöri kalapálás által kevéssel csökkentettük, előnyös a kemencét közvetlenül a kalapálómű előtt elren•dezni, amint ezt a 2. ábrán (12)-nél jeleztük úgy, hogy a már meghosszabbodott és keresztmetszetében ^ megvékonyított wolframrúd közvetlenül a kalapálóműbe vezethető be anélkül, hogy a kalapálószájak által való megmunkálás előtt lényegesen lehűlne. A rajzon (13) a por' celláncsövet (14), a platinadrótot és (15) a hőt visszatartó burkolatot jelzi. A kalapálószájak ható része gyémántból vagy acélból áll. A munkafölületeknek rövideknek kell lenni, hogy a wolframtól sok hőt ne vonjanak el és a rudak .a kalapálóművön elég gyorsan haladjanak át, hogy ugyanarra a helyre két ütés ne essék, mert minden egyes ütés a wolframnak közvetlenül ért részét lehűti és a wolfram ebben az állapotban még hidegen nem kalapálható. A rúd átmérője a kalapálóművön való minden egyes áthaladásnál körülbelül 4%-kal csökkenthető. A 3. ábrán oly kalapálószáj látható, rneíy a wolframnak melegen való kalapálására különösen alkalmas, A száj a (17) acéltömbből áll, melybe felében elvágott és így munkafölületet képező (18) gyémántdarab van beágyazva. A tapasztalatázt mutatja, hogy az egymással szembenfekvő • gyémántfölületekenek nem szabad "egymást a kalapálómű rendes üzeme közben érinteni, mert különben könnyen repedések keletkeznek és szilánkok pattannak le. Hogy ezt megakadályozzuk,,a szájat az aczéltömbben ezüstforrasz segélyével erősítjük meg és miután a gyémánt fölületét az aczél síkjával egy szintben lecsiszoltuk, a gyémáütot víznyomás által kevéssel ezen sík alá nyomjuk, miközben az ezüstforrasz kevéssé enged. Ezáltal az egymással szemben fekvő két gyémánt érintkezését megakadályozzuk. Előnyösen a^Carbonado" elnevezés alatt ismert gyémántok alkalmazhatók, a gyakorlatban azonban teljesen acélból készült szájak is jól beváltak, melyek szintén a 3. ábrán látható alakban készülhetnek. A kalapálást addig folytatjuk, míg pl. 0.9 mm. átmérőjű drótot kapujuk. Az így kapott drót szobahőmérsékleten hajlítható és megmunkálható. A rúd struktúrája a kalapálási művelet folytán megváltozott, úgy, hogy kettétprve hosszirányban haladó, hosszú rostokat mutat. Ez a rostos struktura fokozatos elváltozás eredménye. A zsugorított rúd a strukturája eredetileg kristályos, de az ismételt mechanikai megmunkálás folytán -a struktura lassanként megváltozott, mert a mechanikai megmunkálás folamyán a kristályok nem zúzatnak szét, hanem csuszamlási fölületeik ihentén hosszirányban megnyujtatnak, A kalapálás után a drót mechanikai megmunkálását húzással fejezzük be. Az anyag ugyan már szobahőmérsékleten is hajlékony és szívós, mindamellett a húzási folyamatot fölhevítéssel könnyíthetjük meg. A húzógyűrűnek gázsugarat által való hevítésére alkalmas egyszerű''' berendezés a mellékelt rajz 1. ábráján látható. Ennél a berendezésnél az (1) húzó-