72228. lajstromszámú szabadalom • Párhuzamos kovácsoltvas satu

15. ábra függőleges metszet az 5. ábra I—I vonalán át, a 16—17. ábrák részletrajzok, a 18. ábra forgózsámolyra szerelt párhú­zamos kovácsoltvas satu oldalnézete, a 19. ábra ugyanennek fölülnézete, elfor­gatott satúnál, a 20. ábra a forgózsámoly keresztmet­szete, a 21. ábra annak fölülnézete, a 22. ábra a párhuzamos satú távlati ké­pe, a 23. ábra földhöz erősített, egészen vas­ból készült tűzi satú oldalnézete, végül a 24. ábra vízszintes metszet a 23. ábra III—III vonalán át. Az 1—17. ábrán föltüntetett párhúza­mos satú egészében kovácsoltvasból ké­szül és két pofája közül a belső álló (N) pofa a (j) munkaasztalra van erősítve, el­lentétben az eddigi párhuzamos satúkkal, ahol a belső pofa mozgott a műnk apad felé, amely pofa a munkadarabnak gyak­ran útjában állott. A külső (M) pofa mozgó és (a) fölső vezetékekkel bír, (6., 9. és 13. ábra), míg a pofa alúl (b), v, ke­kekkel van ellátva (4., 7. és 8. ábra). Az (a) vezetékek szögecsekkel vannak az (m) saíúpofára erősítve. Ezen szögecsek tehermentesítésére két-két laposvasból álló (n) ellentámasz van a pofához il­lesztve és az (a) vezetékekre szögecsel ve. Az (a) vezetékek az (í\) pofában kétol­dalt kiképezett (h) nyílásokban mozog­nak. (14., 15. ábra). A két satú pofában a vízszintes (r) satú­orsó van ágyazva (5. és 6. ábra), mely orsó rögzítésere a (c) rész szolgál (2., 16. .ábra). A (k) lap az orsóimeneteknek re­szelőpor ellen való védésére szolgál. (17. ábra). Az (N) satúpofa alsó része (1) tartóva­sakkal van ellátva, melyek (F) alátámasz­tó vasakkal lehetnek fölszerelve. Ezen tartóvasak az (M) satúpofa (a) vezetékei­nek fölfekvési föilületéűl szolgálnak. Az (M) pofa (b) vezetékiének fölfekvési fölületét az (i) vas képezi (10. ábra), el­lentámaszait pedig az (u) laposvasak al­kotják. A satú (d) csavarorsoanyja két szög­vas közé van befogva (5., 6., 14. ábra), amelyek az (N) pofával anyás csavarok­kal vannak összekötve és így az utóbbival egy testet alkotnak. Az (N) pofa alsó két oldallemezét (m) csapok kötik egymással össze, a satúk vezetékei között pedig a (v) keresztvasak vannak. Tekintve, hogy a sa­túorsó az (M) mozgópofával van össze­kötve, menete pedig az orsóanyában van, az (r) orsó forgatásánál az (M) pofa az (N) állópofától távolodik, illfetve ehhez közeledik. Minthogy áz (M) pofa (a) vezelcicei a (h) nyílásokban, a (b) vezeték pedig az (i) és (u) vasak között mozognak, a satú igen nagy nyomást bír ki. A 18. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál a satú alátámasztok nélkül, forgózsá­molyra van szerelve, mely utóbbi a (j) munkapadra van erősítve. Ezen kiviteli alaknál is a satú teljesen kovácsoltvasból készül ós párhuzamos elmozgású. Az egész satú a (t) forgáscsap körül forog (20. ábra), mely (B) anyacsavar segélyével rögzíthető. A 23. ábrán föltüntetett tűzi satu tel­jesen vasiból készül és betonba rögzített csavarokkal van a földhöz erősítve. Ezen tűzi satú alapzata (Rl)-el, törzse pedig (R2)-vel van jelölve. Ilyen tűzi satú eddig nem ismeretes. SZABADALMI MÉHTEK. 1. Párhuzamos satú, jellemezve azáltal, hogy a satú egészében kovácsoltvasból áll és külső pofája a belső helytálló satúpofához képest elmozgathatóan van ágyazva. 2. Áz 1. igényben védett párhuzamos ko­vácsoltvas satú foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a mozgó satú­pofát tartó tömb alátámasztókkal van ellátva. 3. Az 1. igényben védett párhuzamos ko­vácsoltvas satú foganatosítási alakja,

Next

/
Oldalképek
Tartalom