72224. lajstromszámú szabadalom • Vízállásszabályozó gőzkazánokhoz
_ 2 — vagy megszakított vízbeömlés esetén magasabb helyzetéből alacsonyabb helyzetbe térhessen vissza, a víznek az (5) és (9) tarlányokból állandóan el kell folynia. Ez viszont megköveteli, hogy a (12) csőből beömlő vezérlő víznek egy része hatás nélkül távozzék, minek következtében a (6) úszó lassabban fog emelkedni. Hogy a víznek a (9) tartányból való elfolyása célszerű módon befolyásolható legyen, egy beállítható (22) fojtótest van alkalmazva. A szabad kifolyási nyílás kisebbedésével a hatás nélkül elfolyó vezérlővíz mennyisége is csökken és ugyanakkor a fölemelkedő (6) úszó sebessége növekedik. Ha azt akarjuk, hogy a (2) tápszelep nyitása és zárása ne a beömlő és elfolyó vízmennyiségek aránya szerint, hanem erősbbített vagy gyöngí< teli mértékben történjék, akkor a (6) úszó mozgása közben a (22) fojtótest szabad átbocsátó nyilása megváltoztatandó. A f ojLótestnek ily módon való befolyásolását úgy hozhatjuk létre, hogy azt a szabályozónak egy mozgékony részével hozzuk összeköttetésbe. Az 1. ábra erre nézve két példát nyújt: vagy a (3) szelepemeltyü van meghoszszabbítva és a végéhez kapcsolt (23) vonórúd a (22) fojtótesten ülő (24) emelőkaron tárnád. Ha ;nost a (6) úszó fölemelkedik, akkor egyúttal a (22) fojtótest szabad átömlési keresiztmetszefte is kisebb lesz, tehát a vízelfolyás csökken és a (6) úszó növekvő szebességgel emelkedik. Vagy pedig a (22) fojtótest a (24, 25, 26) rudazat útján a kazán (18) úszójával van összekötve. A vízelfolyásnak a törzsszabadalom szerinti vezérlése megkívánja, hogy a szabályozó, ha a zárószervet rudazatnak kell mozgatnia, a kazán úszójának közelében legyen elrendezve, mivel máskülönben a rudazat hosszú és soktagú lenne és ezáltal a mozgásnak a kazán úszójáról a zárószervre való átvitele a csuklókban föllépő játékok, továbbá a súrlódási ellenállások és a rudazat engedékenységéből folyó alakváltozások következtében hátrányosan befolyásoltatnék és a vezérlés késedelmesen történnék, úgy hogy a vízállás ingadozásai nagyobbodnának. A legjobb szabályozás tehát akkor érhető el, ha a zárószerv a kazán úszójának közvetlen közelében foglal helyet. Némely esetben azonban a szabályozót csak a kazán úszójától távol lehet fölállítani, iáként pedig akkor, ha a szabályozó a tájn vízelőmelegítő olé iktatandó. Ilyen esietekben a jelen találmány szerinti szabályozó különös előnnyel alkalmazható. A 2. ábra egy példán mutatja, hogy a befolyó víz vezérlésénél a szabályozó a működési mód pontosságának csökkentése nélkül a kazántól nagyobb távolságban is elrendezhető. A befolyó víz szabályozó szerve, a (20) terelőlemez, a (18) kazánúszó íölfiiggesztésének (27) forgáscsapja közelében van elrendezve és azzal a (28, 29) rudak útján van összekötve. Azonban a (20) terelőlemez közvetlenül a (27) forgáscsapon is megerősíthető. Ennekfolytán a (18) kazánúszó és a (20) szabályozószerv közötti elemek száma messzemenőleg korlátozható, ami a mozgásnak az úszóról a szabályozószervre való pontos átvitelét biztosítja. A (20) terelőlemez, mint az 1. ábra szerinti elrendezésnél, a (91 ) vezérlő tartányban foglal helyet, amelynek (21) melléktartánya a fölös vezérlővíz számára lebocsátócsővel van ellátva. A (91 ) tartányt az (5) úszó tartányán elrendezett (9) tartánynyal a (30) cső köti össze, amely ez utóbbiba a kazán (18) úszója által befolyásolt vezérlő vízmennyiséget vezeti és ezt a (2) tápszelepre engedi hatni. Minthogy a tápszelep mozgása csupán a bebocsátott vezérlővíz mennyiségétől függ, a (30) csővezeték kellő bősége esetén annak hossza a kazántáplálás pontosságára nincs befolyással. A (30) csővezeték tetszőleges kanyarulatokban haladhat a (91 ) vezérlő tartánytól a szabályozóhoz, miért is ez utóbbi a vezérlőberendezés helyzetére való tekintet nélkül a tápvezetéknek a táplálására
