72223. lajstromszámú szabadalom • Talajművelőgép

•szerszámnyeleik, miután bizonyos fokig meghajolva rugalmasan visszafelé kitértek, támaszra találjanak, úgy hogy ezen támaszba való ütközés után egyáltalán nem vagy csak lényegtelen mértékben képesek visszafelé kitérni, miáltal kényszemiozgásulag a talajba hajtatnak. A csatolt rajzon ezen talajművelőgép néhány kiviteli alakja van föltüntetve. Az 1. ábra egy szerszámdob keresztmetszete, mely dob valamely erőforrás által a haladás irányában forgattatik; A 2. ábra ezen kiviteli alak szerszámnyelének és szerszámának alaprajza. A 3. ábra a szerszámnyél keresztmetszete a 2. ábra A—A vonala szerint. A 4. ábra egy második kiviteli alakot mutat és az 5. ábra az ehhez tartozó szerszámnyél alaprajza. A 6. ábra egy további kiviteli alak és a 7. ábra a hozzátartozó szerszám elölnézete. A 8. ábra egy további kiviteli alak és a 9. ábra ennek egy részlete.. A 10. ábra a szerszámdob egy további kiviteli alakja. Az (a) szerszálmnyél végén a (b) szerszám van elrendezve, mely a szerszám• nyéllel egy darabot képezhet (1., 2., 8. és 10. ábra), vagy mint külön darab a nyélre lehet erősítve (4. egész 7. ábra). A szerszámnyél lehet egyszerű (4. és 5. ábra) vagy kettős (2. és 7. ábra). A szerszámnyél az őt hordó elemmel csuklóban lengetihetően (1., 2. és 8. ábra) vagy mereven (4., 5., 6. és 10. ábra) lehet , összekötve. A nyél lényeges jellemzője, mely minden kiviteli alaknál megvan, abban áll, hogy maga a nyél a működés irányában rugalmasan hajlékony és szilárd ütközővel működik össze, mely beállítható lehet. Emellett a nyél más irányban is lehet rugalmasan hajlékony, amennyiben gömbölyű vagy szögletes acélrudakból állhat (1., 2. és 6. egész 10. ábra), .vagy más irányban merev lehet, amennyiben egy vagy a kocsirúgók módjára több acéllemezből lehet képezve, melyek síkja á működés irányára merőlegesen áll (4. és 5. ábra). Ha a szerszámnyelek tartóikon csuklósan vannak megerősítve, akkor hatásfiélküli visszalengésük elkerülése céljából a nyelek rugalmas alátámasztást kapnak; az 1. és 8. ábrában példaképen az ily rugalimas támasz van föltüntetve. Az (a) nyelek egy vagy több sorban (c) tartókon'.vannak elrendezve, melyek a (d) tengelyen ülő (e) dobtárcsák között vannak megerősítve. Az (a) nyelek (c) tartóikkal meggörbített (f) hevedereik útján csuklósan vannak összekötve. Az (e) dobtárcsákon (g) karóik ülnek, melyek között (h) rudak vannak megerősítve, hogy mindegyik kapasor mögött egy-egy a kapasorral párhuzamos (h) rúd van elrendezve. Mindegyik szerszámnyél egy (i) rúgóorsóval csuklósan van összekötve, mely orsó a (h) rúd egy furatában eltolható. Az (i) rúgóorsón egy (k) rúgó ül, mely egyrészt a rúgóorsó (1) fejéhez és másrészt az (m) alátétlemez közbeiktatásával a (h) rúcLhoz támaszkodik. A szerszámnak a talajba való hatolásánál a nyél először csuklója körül elfordul, mimellett a rúgóorsó a (h) rúd furatában eltolatik és a (k) rúgó megfeszül. A szerszáim a nyéllel együtt tehát a talajba való hatolásnál, először rugalmasan visszafelé kitér. Ha emellett a talaj ellenállása elegendő nagy, akkor ez a kitérés addig tart, amig az (a) nyél a (h) rúdba ütközik; eközben a nyél rugalmas meghajlítása mellett a szerszám a talajba hatolni kényszerül, mely célból a (h) rúdnak akként kell elrendezve lennie, hogv a nyélnek, illetve a szerszámnak a (h) rúdon kívül maradó része egyáltalán nem vagy cáak igen kevéssé legyen rugalimas. Á (h) rúddal egy külön beállítható (n) ütközöléc lehet összekötve, ha az ütközőt beállíthatóan akarjuk szerkeszteni. Az (i) rúgóorsón a (fa) rúd ellenkező oldalán egy második (o) rúgó lehet elrendezve, mely egyrészt a (h) rúdhoz, másrészt a rúgóorsó (p) csavaranyjához