72205. lajstromszámú szabadalom • Tömlőnélküli gummiabroncs mótoros járművek, kerékpárok és effélék számára

hogy a gyűrűt ismert szerkezettel kifeszítjük, ami által ai gyűrű a (2) vánikos belső kerületére a kívánt nyomást gyakorolja. Ha a kívánt feszültség eléretett^ akkor a (4) acélgyűrű szegmenseit egymássaj szilárdan összekötjük és a feszítőszerkezetet eltávolítjuk. A (4) acélgyűrű a köpenyt szabályozható feszültség alatt tartja ugyanúgy, mint a légabroncsok szokásos légpárnája. Miután a (4) acélgyűrű feszültsége az (1) köpenybe bezárt levegő feszültségétől teljesen független, az (1) köpeny az, (5) nyílásokkal lehet ellátva, melyeken át a légköri "levegő áz abroncs hűtése céljából akadálytalanul be- és kiléphet. Minthogy a (4) gyűrű esetleg nagy igénybevételnek lehet alávetve, a gyűrűt aránylag erősre kell méretezni, ami azonban annak lágy rugalmasságát kedvezőtlenül befolyásolja. Ha ezen hátrány elkerülésére a (4) gyűrűt aránylag vékonyra készítjük, a gyűrű könnyen elgörbül és az. abroncs erősen fölmelegszik. Az említett hátrányt oly módon kerülhetjük el, hogy a (4) gyűrűn belül még egy gyűrűt rendezünk el, melynek föladáta, hogy a (4) gyűrűt erősen kifeszítve j tartsa, ami áltál ez utóbbi nem nyomó-, hanem húzóigénybevétel alatt áll még akkor ás, ha a kerék erősen meg van ter- : helve. A két acélgyűrű között előnyösen gumigyűrű van elhelyezve. V A 2. ábra az ilyen abroncs kiviteli' pél- 1 dáját mutatja, ahol (1) a köpenyt, (2) a ^umivánkost, (3) az ebben kiképezett sugárirányú nyílásokat és (4) a külscf feszítőgyűrűt jelzi. A (4) gyűrűn belül és vele koncentrikusan egy további (6) acélgyűrű van elrendezve; a (4) és (6) gyűrűk között a telt (7) gumigyűrű fekszik. A (6) acélgyűrű ismert eszközökkel erősen kife- : szíthető, <ami által a külső (4) feszítőgyűrű ! még a kerék erős megterhelésénél is mindig húzásra van igénybevéve. Ugyanezen célból a belső gyűrű több szegmensből is lehet összetéve, melyek a 4. ábráin föltüntetett módon, t. í. a (9) hornyolás útján köthetők egymással^össze, minthogy a (6) gyűrű csak nyomásra van igénybevéve. Hogy a (6) gyűrű szegmenseinek végei abban az esetben, ha a gyűrű rtagy megterhelés folytán excentrikusan áll be, ne hatolhassanak a (7) gumigyűrűbe, a (9) hornyolás és a (7) gyűríí között célszerűen a (10) acéllemez van elrendezve.K külső acélgyűrű szegmenseit a 2. ábrán föl tüntetett foganatosítás! alaknál úgy kell egymással összekötni, hogy az összeköttetés húzásra igénybevehető legyen. A 3. ábra szerint két szomszédos szegmens végei befelé vasinak hajlítva és egymással a (8) kampó útján vannak öszszekötve. Előnyösen azonban az 5. és 6. ábrán látható kapcsolási módot alkalmazzuk. A (11) kapcsolóelem fölső része ,a (12, 13) szegmensek szélességének megfelelő belső mérettel van kiképezve, míg a kapcsolóelem alsó része valamivel keske-' 'nyebb. A (12, 13) szegmensek végeiken kivágásokkal vannak ellátva (6. ábra), melyek hossza valamivel nagyobb, mint a (11) kapcsolóelemé. Nyilvánvaló, hogy két ily módoti kiképezett szegmeiist a kapcsolóelem fölső részébe helyezhetünk, azután azokat keskenyített részekkel a kapcsolóelem alsó részébe tolhatjuk és végül a szegmenseket egymáshoz képest a (14) csavar'útján biztosíthatjuk. A szegmensek hosszirányú eltolódása ezáltal ki van zárva. A (4) acélgyűrűt nem kell okvetlenül több részből összetenni; a gyűrű egyetlen acéllemezből a kívánt köralakra hajlítható és végei ezután valamely alkalknas módon összeköthetők. Ha a gyűrűt az (1) köpenybe akarjuk helyezni, akkor átmérőjét azáltal csökkentjük, hogy végeit egymás fölé toljuk. A gyűrű most a köpenybe helyezhető és abban kiterjedhet, ami által a köpeny feszesen tartatik. ' Az ilyen feszítőgyűrű alkalmazásánál a gyűrűvégek összekötésére a 10. ábrán föltüntetett kengyelt használhatjuk. A (12, 13) gyűrűvégéket a 8. ábrán látható módon rézsútosan lemetsszük. Az egyik, pl. a (12)'gyűrűvég mindkét oldalán derék-