72195. lajstromszámú szabadalom • Csomópontkapcsolás Howe-rendszerű rácsos fatartók, csarnokkötések és hasonlók számára

vei lehetővé teszi azt, hogy szélrácsokat kapcsolj unlk közvetetlenül az öv sülypontsíkjában merőlegesen, a tartó síkjára, thiáltal az öv keresztmetszete állandóan egyenletes igényibevételt szenved.: Az eddig szokásos tartószerkezeteknél ez vagy egyáltalában nem vagy csak igen köriilményes kapcsolásig révén volt lehetsiéges. -Azáltal, hogy a csomólemez az öv súlyponttengclyében, a tartó síkjára merőlegesen fekszik, az övruda'k illeszkedését könnyen rendezhetjük el olyként közvetetlenül á csomópontnál, hogy a csomópont merevségét a tartó síkjában nem növeljük, ellenben a tartó síkjára merőleges irányban föntartjuk vagy még növeljük is. Az öv illeszkedési helyeinek a találmány szerinti csomópontszerkezettel való egyesítése lehetővé teszi, hogy mindennemű, fából készült tartószerkezetet, egyenes vagy megtört övezettel egyenes (meg nem hajlított) rudakból állítsunk elő, úgy hogy kényelmes szétszedhetőségük a használati helytől távol való gyári előállítást tegye lehetővé, ami a hasonló szerkezetű ősmert rácsos fatartóknál alig volt keresztülvihető. A mellékeit rajzban a találmány tárgyának több példaképem foganatosítás! alakja van föltüntetve. , 1. és 2. ábra a csomópontkapcsolást átmenő övezetékikel mutatja, még pedig a 2. ábra A—B fonala szerinti hosszmetszetben, illetve az 1. ábra C—D yonala szerinti keresztmetszetiben. 3. és 4. ábra egy másik foganatosítási alak hossz-, illetve keresztmetszete. 5. ábra egy csomópontban elrendezett övilleszkedési hely a 7. ábra E—F vonala szerinti hosszmetszetben, 6. ábra az 5. ábra G—H vonala szerinti keresztmetszet, ' 7. ábra pedig az 5. ábrának megfelelő fölülnézet. 8. ábra megtört övezet illeszkedési helye a 9. ábra J—K vonala szerinti hosszmetszetben, 9. ábra á 8. ábrának megfelelő alaprajz. 10. ábra megtört övezet csuklós illeszkedési helye a 11. ábra .L—M vonala szerinti hosszmetszetben, 4 11. ábra pedig az utóbbinak megfelelő alaprajz. Mindegyik foganatosítási alaknál minden övezet négy egyenlő (la, lb, 2a, 2b) rúdból van . összeállítva. Az (la) és (lb) 'rudak a tartók középsíkjától egyik oldialt, a (2a) és (2b) rudak pedig az előbbiekhez szimetrikusan a másik oldalon fekszenek. Az (la) és 2a) rudak, az övezet siúlypontsíkjának egyik oldalán, á (3a) és (2b) rudak pedig a tartó síkjára merőleges súlypontsík másik oldalán fekszenek az előbbiekhez szimetrikusan. A csomólemez ezen súlypontsíkban fekszik. Külön (la) és (lb) vagy (2a) és (2b) rudak helyett egy-egy ily rudat alkalmazhatunk, azonban kétszeres! keresztmetszettel, amidőn is ezen rudakba a tartó síkjára merőleges súlypontsílkban hasíték van kiképezve a csomólemez befogadása céljából. Az 1. és 2. ábrában föltüntetett csomópontkapcsolásíiál a (3) csomólemezre a (4) szogvasdarab van szögecselve, amely* felé az egyik oldalon a ferdeségüknek megfelelően levágott (5, 5 támaszok,és a másik oldalon a (6) ellenfámasz szorulnak* Hogy, a fölállítás alkalmával a támaszok jobban legyenek helyzetükben, biztosíthatók, a (7) v^scsapok segélyévél hatolnak a (4) szögvasdarabba. A (3) csomólemez közepéhez a (8) vonórúd csatlakozik. A csomópontban támadó •Oyerőket ősmert módon ékek vi'szik át, amelyek a föltüntetett példánál a (3) csomólemezre szögecselt (9) szögvasakból állanak. A (10) csiavárok csupán az ékelést biztosítják. * A 3. és 4. ábrában föltüntetett foganatosítása alak az előbbitől esak annyiban tér* el, hogy egyetlen (4) szogvasdarab helyett két (11) szögvasdarab van alkalmazva, amelyekbe az (5) és (6) támaszrudak kapaszkodnak. Az 5—7. ábrában