72191. lajstromszámú szabadalom • Örökös naptár
SV&'&l BŰ > tolóka mozog, egy sorban és a (k)<4oíóka^ négyzetes beosztásával ' azonos beosztás-' ban (24) mező van el rende^ye,^ ^melyek a hét napjainak neveit tartalmazzák és p8tí, dig Szerdával kezdödőleg, úgy hogy az' utolsó ^ezö^-PóíiAek ^an kvva, mAmelletit ilk emelve.Az (í) %éÍ£ylfetekfle van; osztva-és a (k) tol okához hasonlóan (7) négyzetnyi széles, azonban magasságának egy részében csupán a' Hónapok lAipjai-ftak sofegy-. más fölötti vízszintes sorban. Ezt a részt egy szembetűnő vonal választja el' az alatta levő. ^észtől, .amely bAi'jO'Qx..sorban összesen (21) négyzetei .artalmaz a hónapok neveinek fölvételére, ahol ez utóbbiak úgy vannak elosztva, hogy a legfölsö sorban Augusztus, Május, Január, Április, Szeptember, Junius, február, a második sor harmadik, negyedik, ötödik és hetedik négyzetében Október, Julius, December és Március, a harmadik sor utolsó négyzetében pedig November áll. Azonkívül még a harmadik sor első és negyedik négyzetébe az F ill. J betű van írva s ez á ktt négyzet vonalkázassal, íoltünő színnel vagy más módon van kiemelve. A (k) tolóka .vonalkázott négyzetei a szökőévek számait tartalmazzák. A tolóka. használatánál következőkép járunk el: A (k) tolókát vízszintes irányban való elmozdítással először úgy állítjuk be, hogy az (n) jel azzal az (m) jellel essék össze, amely fölött a • szóban fo^gó évszázad száma áll. Erre a tolóban azt a számot keressük föl, amely áz évszázad számához járüí. Most &z (!) Mókát úgy tonjuk el; hogy azon hónap mezője, amelyben az illető esemény történiK, függélyesen a (k) télókán levő évszám alá kerüljön; ckkof az (1) tolókán a hónap napját kéressük föl s a föüött megtaláljuk a hét hozzátartozó napjának nevét. Könnyen belátható, hogy a fönti módón nemcsak a keresett nap, hanem a hónap összes napjai meghatároztatnak. * Hö az illető év szöko&v, — ami a (k) tolóka megfelelő négyzetének bevomalkázá^ tárói* köfofíyen fölismerhető, — akko^ az ^1) tolóka, ha Január cs Február hónapokxm ( állíttatik be, hogy nem a J^iuár ill. Februárral, nanem a J. ill. F. 'ffetűvel jelzett'- s az előbbiekhez képest egy-egy mezőyel e}tolt,n4gyzet kerül a (k) tfiókátí lefő fvs^jöjfi a|á.f "'V ..,.A lofókák' indlgatásáfa tetszőleges fogantyúk, pl. hozzájuk' erősített (o) szalagok alkalmazhatók. Mellékes, hogy a két (k) és (1) tolóka közül melyik van a másik föiátt. e&snéezve^^ ka is lehet felül és a (k) tolóka alúl. Magától értetődik, hogy az évszázadok és a napok „elhelyezését ekkor .föl keli cserélni. SZABADALMI IQÉICTK. 1. Örökös naptár, jellemezve azáltal, hogy egy keretben, amelynek meghatározott helyén az évszázadok vannalk csoportokban jelek fölött/ elrendezve, az évszámok tizes és egyes számjegyét tartalmazó tolóka és a hónapok nevével és napjainak sorszámával ellátott másik tolóka mozgatható el az elsőhöz és a hét napjainak a kereten levő névsorához képest. 2. Az 1. igénypont szerinti örökös naptár kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy aa évszámokat tartalmazó tolóka 18 egymás fölött fekvő sorban 7—7 mező• vei bír, amelykben fönt, balról kezdve jobb felé a 0—99 számok úgy vannak elhelyezve, hogy minden négy szám után egy mező üresen marad s az üres mező után következő, szökőévet jelző szám pl. a mező vonalkázása által ki • van emelve, míg a másik, ugyancsak ' hét mezőnyi széléé tótóka fönt balról kezdve öt egymás -fölötti sorban a hó: nap napjainak sorszámait 1-től 31-ig és ezektől elválasztva, ugyancsak mezőkbe osztva, á hónapok nejveit tartalmazza, meghatározott sorrendben, mimellett szökőévek számára a január és február hónapok kétszer, vagyis úgy vannak megadva, hogy a közönséges évekhez tartozó jelzásiekhez képest egyegy mezővel tovább vannak tolva.
