72184. lajstromszámú szabadalom • Eljárás zárt stukturájú termékek, pl. műbőr, nemez, japánpapír és effélék előállítására

4 — 2 ges oldat a (D) kádba folyik vissza. A fent említett cellulózeoldatok egyikének használataikor, a (B, Bl) nyomóhengerek hatása alatt, melyek a kötőanyagait felhordják a bundára, az összekuszálódott rostok már oly jól összetapadnak, hogy a terméket már mindén nehézség nélkül lehet nagy sebességgel, célszerűén feszült állapotban,- az (F) kádon keresztülihúzni, mely valaimely az oldott cellulózet megkeményíteni képes folyadékkal van megtöltve. A (G, Gl) hengerek közül kijövő folytonos termék azután rögtön a (H) tengelyre csévélhető fel, vagy egy tartályban zeg-zúgosan összehajtogatható, ahol kimosható és tovább kezelhető, hogy azután kifeszítve megszáríittassék és végül mintás sajtolásnak (gauírirozásaak) vettessék alá. A kész termék a bundát keresztbefektető említett asztal, a cellúlózeoldat, a nyoimóhengerek és a cellulózét megkeményítő folyadék együttes hatása folytán szétszakíthatatlan, puha és símúlékony, főleg ha nem, vagy csak gyengén fehérített rostokból álló roötbundából indultunk ki és ha a (C) appretálógéji, két (B, Bl) nyomóhengere közül az egyik érdes, vagy rovátkolt, a másik pedig gumival van bevonva. Az így készült műbőr zárt struktúrájú és utánikezeléssel még vízmentessé is tehető, vagy a cellulózemasszába lehet vizet fel netm vevő kiósziitményekiet bekeverni. Ha ugyanazzal a berendezéssel műbőrön kivül neimezgyártmányoikat és szőrmeutánzatokat is akarunk készíteni, akkor a rostbunda kártdlásához hosszúszálú rostanyagot veszünk és az appretálógépet Úgy rendezzük Be, hogy a (B, Bl) nyomóhéngerék egyike csak helyenMnt vagy egyes csíkokban legyen érdiesítve vagy ro-Vátkolya belyenkint ismét síma legyen. Ekkor ott, ahol az érdes vagy rovátkolt héíjgerfölület hat á kötőanyaggal a rostrétegte, & ro&anyiag jobban összeragad, míg ajfokon a "helyeken, aSbol a áyötti&rtrtigerek sima föiűlete hat az anyagra, t^&kévesebb kőtösanyag kerül awa, cfce« fcétyébb fokú össüeragadás következik be, ffgyliogy szorítás ufón a rosták a "kevésbé összeragadt helyeken fölületükön való föllépéssel (gyapjasítással) isimét szabaddá tehetők és az összeragadt csíkok vagy helyeik fölé kefélhetők, úgy hogy szép, hoszszúszálú nemezt, sőt szőrmeutánzatokat is kapunk. Ha ellenben annyi cellulózeoldaíot hordtunk volna föl a fostbundára, hogy tetemes fölösleget szoríthattak ki abból a (B, Bl) nyomóhengpirek, alkkor a termék túl erősen össze lenne ragadva és föltépéssel sem kaphatnánk többé nemeat-Ha olyan terméket akarunk előállítani, mely a japánpapirhoz hasonlít, alkkor a rostbundára földolgozandó, nem fehérített rostanyaghoz alkalmas százalékos mennyiségben fehérített pamutot kell keverni Egész kemény utánzatoknál általában fehérített rostokból indulunk ki." A fehérített rostanyag mennyiségének a nem fehérítettéhez való viszonya szerint többé vagy kevésbé szívós, pergamenÍ9ze(rű japánpapírt kapunk. Ez az eredmény azzal magyarázható meg, hogy nem fehérített rostanyag használatakor, a rostfelület igen csekély benedvesíthetősége folytán, a cellúlózeoldat a (B, Bl) nyoimóhengerek nagy nyomöhiatása dacára nem nyomul be a rost sejtjeibe, hanem csak körülburkolja a rostokat .és azok lényegesebb átitatása nélkül köt. Fehérített rostanyág használata esetén ellenben, mely a megelőző fehérítés folytán nam tartalmaz többé zsír- és viaszszerű anyagokat és ezért könnyebben is benedvesíthető, a cellúlózeoldat teljesen benyomul a rostóik sejtjeibe és. ezeket merev, pergamentszerü termékké köti össze. Puha termékeket, melyeknek nincs a papirt jellemző zörgésük, akkor is kaphatunk, dlaicára, hogy fehérített rostokból indulunk ki, ha ezt a rostanyagot előbb ismert eljárás szerint vízállóvá1

tesszük, hogy ezáltal elkerüljük az appretálóanyag benyomulását a rostsejtekbe. Végül a szorított és esetleg még fehérített bőr- és nemeztermékeket célszerűen hideg, körűibélül 50—60 Bé. fokú kénsavfürdőn és kimosás, valamint kifacsarás után, még nedves állapotban, nátron- vagy kálilúg-