72156. lajstromszámú szabadalom • Helytálló teknőkkel bíró simítógép bársony és hasonló bolyhos szövetekhez

iwí8. <"ri junius hri 7-én. MAGY. gftg KIR. SZABADALMI WM HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 72156. szám. Xiv/b. OSZTÁLY Helytálló teknőkkel biró simítógép bársony és hasonló bolyhos szövetekhez. c. a. gruschwitz cég zittaö/m

olbersdorfban. A bejelentés napja 1917 február hó 3-ika. Elsőbbsége 1914 junius hó 19-ike. A jelen találmány szerinti bársonyhoz és hasonló bolyhos szövetekhez való teknős simítógép az ismert' gépektől abban különbözik, hogy a teknők helytálló elrendezése mellett a hengerben sugárirányban elmozdítható rúgalmas simítóléceknek úgy a helytálló simítóteknőktől való távolsága, mint rugalmas nyomása is szabályozható. Ezzel elérjük, hogy minden simítóléc az árúnak a teknőn való áthaladásánál minden helyen állandó nyomással fekszik a szövethez, vagyis a simítólécek mindig pontosan követik a teknő görbületét, mivel a mellékelt rajz la. ábráján látható vázlat szerint, amelyen (a) a teknőket, (t) a hengert és (d) a símítóléceket jelzi, (r) egyenlő manad (r^-vel. Azon körülmény folytán, hogy a simítóléceknek úgy a teknőktől való távolsága, mint saját rúgalmas nyomása is beállítható, a lécek természetes kopása mindenztt egyenlő mérvű lesz, ami más szerkezeteknél neim következik be. A találmány szerinti géppel tehát jobb hatás érhető el, mivel a lécek nem ütnek, hanem simítniak és igazítanak, amely munkamód az utókezelésre szolgáló hengeres simítógépeket feleslegessé teszi. A találmánynak egy kiveli alakját a mellékelt rajz tünteti fel, amelyen az 1. ábra a gép homloknézete, a 2. ábra pedig a hengerek az előbbivel 90' szöget bezáró nagyobb léptékű részleges hosszmetszete és oldalnézete. A (d) simítólécek mindegyike két (n) csapszöigön ül, amelyek közül a (t) henger mindkét homlok végén egy-egy van súgárirányban elrendezve. A henger mindegyik homlokvégén az (n) csapszögek az (r) könyökemelők útján az (s) gyűrűvel vannak csuklósan összekötve, amely a henger hossztengelye mentén eltolható. E célból az (s) gyűrű az (1) harántcsap utján oly módon van az (i) hüvellyel összer kapcsolva, hogy ez utóbbinak hosszirányú mozgásaiban részt vesz, azonban amellett elfordulhat anélkül, hogy az (i) hüvelyt befolyásolná. Hogy az (s) gyűrű az (i) hüvelyhez képest könnyen elfordulhasson, az (1) harántosap és az (i) hüvely harántfölületei közié (m) golyóágyak vannak iktatva. Az (i) hüvely mint csavaranya a (h) tengely menetein űl, amely tengely (k) bakban elforgatható, azonban el nem tolható. Azonkívül a (h) tengelyre a (g) csigakerék és az (o) fogaskerék van erősítve, ahol az előbbi az (e) kézi kerékkel ellá-