72110. lajstromszámú szabadalom • Berendezés explóziós mótoroknál tüzelőanyag befecskendezésére

dezve, úgy hogy a (c) visszacsapó szelep és a (d) csőtorkolat között elenyészően kis káros tér keletkezik. A retorta nya­kába torkoló szilárd, nem rugalmas cső­vezetéknek a J ehető legkisebb átmérője van, mely a torkolatnál egy mm.-nek csak törtrésze. A csővezeték egészen a fúvókacsúcsig gondosan hűtve van, amit ez esetben a csőnek a vízköpenyen való átvezetése által érünk el. Ezen elrendezés különösen előnyös, mert a mótor hűtő­terében állandó hőmérsékletre lehet szá­mítani. A csövet ezenkívül is lehet külön hütőköpennyel ellátni. Hogy a nyomószelep és a (d) csőtorko­lat között a káros tér elenyészően kicsiny legyen, esetleg a (c) szelepet a szivattyú­tól a (d) csőtorkolat közelébe helyezhet­jük át. Mindenesetre a szivattyú nyomó­terének kicsinynek kell lenni. A (c) szelep önműködő vagy vezérelt lehet és a szivattyú közvetve is hajtható. A lejrt berendezés működése a követ­kező: A kompressziólöket közben a munka­dugattyú a levegő egy részét a szűk tor­kolaton át a retortába hajtja. A leírt esz­közök alkalmazása következtében ezen idő alatt a petortába csak tiszta levegő jut és csak kevéssel a kompressziólöket vége előtt fecskendez be az (a) szivattyú tüzelőanyagot éles, vékony sugár alakjá­ban a retortanyakba; az első tüzelőanyag­részecskék a retorta felé irányuló áram­lás következtében a retortába hajtatnak és itt a nagy hőfokú levegőben azonifel tökéletesen elégnek. A keletkező heves explózió a többi tüzelőanyagod finoman szétporlasztva a hengerbe hajtja. A be­fecskendezés időtartamát a befecskende­zés kezdete, a retorta nagysága es a re­tortanyakban föllépő ellenállások nagy­sága között fönnálló viszony helyes meg­választása határozza meg, A • tüzelőanyag szétporlasztásánál és a munkahengerbe való befecskendezésénél végbemenő fo­lyamatok körülbelül ugyanoly módon történnek mint a rendes Diesel-motornál. Ezen eljárásnál lényegtelen^hogy a tü­zelőanyag mily szög alatt fecskendeztetik be a retortanyakba, A tüzelőanyag akár a retorta vagy a munkahenger felé, akár a munkát teljesítő tüzelőanyag áramlási irányára merőlegesen fecskendezhető be. A tüzelőanyag mozgási irányát ugyanis minden esetben a levegő áramlási iránya határozza meg és pedig kezdetben a re­torta « felé és a retortában végbemenő explózió után a munkahenger felé. Magát a tüzelőanyagnak áramlási energiáját a retortanyak falain föllépő örvénylés emészti föl, ami a szétporlasztásra elő­nyös. Minthogy ezen eljárásnál az explózió főképen a retorta mellső részében megy végbe, a retortából a maradékok míin­denkor kifúvatnak és a retorta állandóan, tisztán tartatik. A retortát munkaener­giájának tökéletes kihasználása követ­keztében kis méretűre lehet készíteni, tehát áramlási és kisugárzási veszteségei is csekélyek.A retorta liszta levegőjében való jó elégés következtében a szétpor­lasztott gázok nagy .hőfokra hevülnek föl, úgy. hogy ezen eljárás lehetővé teszi, hogy nehezen gyuladó olajokat, pl. kátrányo­kat is könnyen gyuladó olajok hozzá­adása nélkül alkalmazhassunk. A szivattyút megfelelően kiképezett bütykök, gördülő emelők, rúdák vagy más közlő eszközök segélyével a vezér­'engely vagy a főtengely hajthatja. A 2. ábra különösen nehezen gyuladó olajok alkalmazására vonatkozik. Isme­retes, hogy ily' olajoknál az égés meg­indítására könnyen gyuladó olajból álló gyujtccsöppet alkalmaznak. A találmány tárgyát képező eljárásnál döntő fontos­ságú az, hogy a gyujtócsöppet, mely el­enyészően kicsiny, a retorta nyakába a munkát teljesítő olaj befecskendezésének kezdetén vezessük be, hogy az előzeteá explózió biztosan bekövetkezzék. A leírt eszközöket tehát úgy i gyújtó olaj, mint a munkát teljesítő olaj számára kell al­kalmazni, hogy .mindkettő pontosan a: kívánt időben jusson a retorta nyakába. A 2. ábra a segédszivattyút tünteti föl..

Next

/
Oldalképek
Tartalom