72110. lajstromszámú szabadalom • Berendezés explóziós mótoroknál tüzelőanyag befecskendezésére

nagyon korán vagy nagyon későn föcskendeztetik be, a munkafolyamatot lehetetlenné képes tenni. 20 lóerős, 450 fordulatszámú, kétütemű motornál az egy munkaszakaszra (két ütemre) eső tüzelőanyagmennyiség kikerekítve 0.165 cm3

., mely megfelel 5.5 mm. oldalhosszúságú kockának. A retorta űrtartalma a henger kompressziós terének körülbelül 6 százaléka. A retortában az előzetes explózió számára rendelkezésre álló légmennyiség azonban csak körülbelül 4 százaléknak vehető, mert a fúvóka fojtó hatása és a szükséges légfölösleg miatt a fúvókában bezárt teret is számít ásna kell venni. A retortában elégethető tüzelőanyagmenynyiség tehát 0.165 cm:

í

.-nek 4 százaléka, vagyis 0.00663

., ami i.87 mm. öldalhosz^zuságúkockának, tehát gombostűfejnagyságnak felel meg. Minthogy pedig változó terheléseknél és változó fordulatszámoknál a retortában már ily elenyészően kis tüzelőanyagmennyiségnek a kellő nagyságban való elégése is rendkívül nagy nehézségeket okoz, ezen föladat megoldása lehetetlen, ha a következő alapvető körülményeket figyelmen kívül hagyjuk. Tekintsük előbb a tüzelőanyag térfogati kiterjedését a változó, hőmérsékle í tek befolyása alatt. A munkahengerben az elégési hőmérséklet körülbelül 2000 C. fok, a nem hűtött retortában pedig biztosan még magasabb. Az ily nagy hőfokú tüzgázok a tüzelőanyagbevezető csatorna torkolata mentén áramolva a tüzelőanyagot közvetlenül és hökozlés által hevítik. Ha körülbelül csak 60 fok (20 fokról 80-ra) hőemelkedést • számítunk, vagyis annyit, amennyiben a hűtővíz részesül, akkor Frankenheim szerint a tüzelőanyag térfogati kiterjedése 6.24 százalék. Milyen jelentőségű a tüzelőanyagnak ezen kiterjedése a munkafolyamatra? A nyomóvezetékben lévő tüzelőanyagot minden munkaszakasznál hideg tüzelőanyag helyettesíti; a tüzelőanyag azon pillanatban leghidegebb, melyben a beföcskendezés bevégződött. Ezen időponttól kezdve a tüzelőanyag a retortában tórtéjíö elégés és az áramló égési gázok következtében fokozatosan melegszik. A melegedés azon időpontig tart, melyben az új befecskendezés kezdődik. A melegedés és kiterjedés következtében tehát a tüzelőanyag ezen egész idő alatt, vagyis az egész expanzió- és kompressziólöket közben a tüzelőanyagbevezető csatorna torkolatából kicsöpög. Föltéve, hogy az egy munkaszakaszhoz szükséges tüzelőanyagmennyiség csak 60 fok hőmérsékletemelkedésben részesül, ezen mennyiségnek 6.24 százaléka a retorta nyakába csöpög. Ez körülbelül mégegyszer annyi, mint amennyit a retorta földolgozni képes és már egy kis törtrész elégséges arra, hogy a munkafolyamatot megakadályozza. A retorta olajgázokkal telik meg és a levegő be nem. hatolhat, úgy hogy a munkát teljesítő tüzelőanyag szétporlasztásához szükséges explóziónyomásnövekedés egyáltalában nem vagy korán vagy későn következik be. A gyújtás kimaradása vagy a pontos időpont eltolódása következtében azonban a munkát teljesítő tüzelőanyag nem a hengerbe, hanem a retortába hajtatik, úgy hogy a retorta nagyon rövid id-> alatt bekormozódik vagy beszennyeződik. Ezen viszonyokat még azon körülmény rosszabbítja, hogy ta tüzelőanyagnak kis hőfölvevő képessége van, úgy hogy kis hőmennyiségek nagv hőmérsékletemelkedésekét okoznak. Károsan befolyásolja ezen viszonyokat még az is, hogy a párolgási meleg aránylag csekély. Minthogy másrészt az elpá; olgási hőmérséklet a nyomástól függ. azon mértékben, melyben á nyomások a retortában csökkénnek, a tüzelőanyag a bevezető csatorna torkolatából elpárolog. Ezen kedvezőtlen viszonyokat a találmány értelmében azáltal küszöböljük ki, illetőleg hozzuk a megengedhető mértékre, hogy a nyomóvezetéket torkolatáig egyenletesen hűtjük és pedig főké•en azáltal, hogy a tüzelőanyag nyomó-