72103. lajstromszámú szabadalom • Távcső változtatható belépőpupillával
Megjelent 1932. évi május hó 17-én. MAGYAR KIRÁLYI WSf SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 72103. szám. VH/a. OSZTÁLY. Távcső változtatható belépőpupillával. HEIMSTÄDT OSKAR MATHEMATIKUS BECSBEN. A bejelentés napja 1916 szeptember hó 18-ika. Elsőbbsége 1916 junius hó 28-ika. A földi használatra való reális kilépőpupillával bíró távcsöveknek — legalább is ami rendes körülmények között, pl. teljes nappali világításnál való használatukat il’eti — fényerősségfeleslegük van, mely a távcsövet kedvezőtlen világítási viszonyoknál, pl. szürkületkor is használhatóvá teszi. így pl. a leghasználatosabb prizmás tábori látcsöveknél a kilépőpupilla átmérője 4 mm., míg a szem pupillája nappal ritkán tágul ki 1.5—2 mm.-en túl. Az- a fénymenynyiség tehát, melyet a tárgylencse nappali világítással felvesz, a megfigyelő szem által felvettnél 4 7-szer nagyobb. Ezáltal azok a fénysugarak, melyek a tárgylencse kerületi részein mennek át, a képet létrehozó folyamat számára elvesznek, sőt károsan is hatnak, amennyiben a szabad prizma- és lencsefelületeken visszaverődést idéznek elő és a prizmákat felvevő tok belsejét is felesleges módon megvilágítják. Ezen körülmény következménye a kép észlelhető elhomályodásában mutatkozik és ez az elhomályosodás annál erősebb, minél nagyobb a nappali fénynél a fényerősség feleslege. A jelzett hátrány tehát épen a nagy tárgylencsékkel ellátott, nagy fényerősségű távcsöveknél mutatkozik. A találmány értelmében ezen a hátrá nyon azáltal segítünk, hogy megfelelő eszközökkel a távcső belépőpupillájának nagyságát a szempupilla nagyságához — mely viszont a mindenkori világossági viszonyoktól függ — alkalmazzuk. Ezen eszközöket ellenzők képezik, melyek a távcső táigyleneséjéhez közel (előtte vagy mögötte) vannak elrendezve és vagy állandó nagyságú vagy beállítható (írisz) ellen zők hihetnek. Célszerűbbnek látszik az ellenzőknek a tárgylencse előtt való elrendezése. Ennek mindenekelőtt az az előnye, hogy az ellenzők, ha azokat megfelelő szőri tószerkezettel vagy effélével látjuk el, meglevő távcsövekhez alkalmazhatók, pl. azokra rádughatók. Kettős távcsöveknél a két tárgylencse ellenzője, ha iriszellenzőket használunk, egymással kapcsolatba hozható, úgy hogy egy fogással a helyes nyílásra állíthatók be. Ismeretesek már oly távcsövek, melyeknél iriszellenzők használtatnak. Ezeknél azonban az íriszellenzők csak a távcsövek használaton kívül való elzárására szolgálnak és úgy a tárgylencsét, mint a szemlencsét védik. (Ilyen Micielski gróf célzótávcsöve, melyet az A. Kahles bécsi cég gyárt.) Ezen elrendezésnél a két íriszei lenző egymással híd utján szilárdan van összekötve és működtetésükkor úgy a tárgylencse, mint a szemlencse, nyílása beállíttatik; a megfigyelés félig nyitott ellenzőknél csak nehezen lehetséges és ezen szerkezetnél nem is szándékoltatott. A jelen találmány tárgyával azonban
