72099. lajstromszámú szabadalom • Hajtás változó munkaellenállású gépekhez, különösen szerszámgépekhez
tengely körül lengethető és pl. kétkarú (9) emeltyűnek (12) hasítókával kapcsolódik; ez a (9) emeltyű hordja már most az (1) mozgó állólapot. Az utóbbi löketének a ífí). szög felel meg. Mialatt a második (11) hajtócsap vagy menesztő a (4) hasíték megszabta (*) kilengési szögének megfelelően a (6) tengely körül a (11—11') ívet írja le, amikor is az a (12) szekundér hasíték fölső határvonala mentén csúszik tova, azalatt a (9) emeltyűnek hosszabbik karja a (10) tengely körül a (13 — 11') ívet írja le, melynek az említett ((3) szög felel meg. Visszafutás közben a (11) menesztő a (12) hasíték alsó határoló vonala mentén csúszik tova. A 8. ábra szerinti példában egy szekundér hasítéknak szerkesztési módja és pedig egyúttal a 4. ábrával kapcsolatban már említett geometriai módszer alkalmazásával van vázlatosan szemléltetve. (Emellett az egyszerűség kedvéért a második (Z) menesztet is pont gyanánt vettük föl; a gyakorlati kivitelnél természetesen a megállapított (S) szekundér hasíték a (Z) csap átmérőjének megfelelően önmagával párhuzamosan bővítendő.) A 8. ábrán látható példában föltételeztük.' hogy a primér átvivőelem gyanánt szolgáló (K) görbe az 5. ábrával kapcsolatban említett okoknál fogva nem felel meg pontosan a munkadiagrammnak és hogy ezért vagy más okból szekundér hasíték segélyével az átvitel javítása, illetve tetszőleges beavatkozás foganatosítandó. A (K) görbével ellátott priméremeltyű (B) lengési ívén a löketrészeknek ezen (K) görbe által előidézett, a diagrammnak, illetve a momentán követelményeknek nem pontosan (vagy esetleg csak igen kevéssé) megfelelő (0, 1, 2 . . . ~13) lefolyása látható, míg a löketrészeknek pontos, illetve tényleg megkívánt (0, 1', 2', 3' ... 13') lefolyása a (Cl 0 ) tengely körül forgatható, a szerszámtartót alkotó kétkarú emeltyűnek (7. ábra) (B2 ) lengési ívén van föltüntetve. A (C«) tengely körül forgatható priméremeltyűnek a meghatározandó (S) szekundér hasítékkal kapcsolódó (Z) menesztőcsapja a főhajtócsapnak az (M) körön való {0—13) előrefutása közben a (Bj.) ívet írja le, meiynek sugara és (1, 2 3...) beosztása a (B) ívével megegyezik, Az (S) szekundér hasítéknak egyes (1, 2, 3 . . ) pontjai már most geometriailag azon föltételnek megfelelően határozandók meg, hogy mialatt a (Z) csap a (Bt ) íven a 0—1, 1—2, 2—3 stb. útrészeket írja le, azalatt a szerszámtartónak a 0—', 1'—2', 2'—3' stb. löketrészeket kell a (BJ íven leírnia. Ennek megfelelően valamennyi pontnál ugyanoly módon, amint az a legvilágosabban a (BJ ív (13) pontjánál látható, akként járunk el, hogy a (BJ ívnek egyes pontjain át a (C1 0 ) középpontból húzott ívekre (a szekundér hasíték egyes pontjainak pályáira) az illető pontnak (a példában a (13) pontnak) a (Ba ) ív megfelelő pontján (a példában a (13') ponton) átmenő a (C1 0 ) középpontból vont sugártól ívben mért (x) távolságot a (t) vonal (a szerszámtartó nyugalmi helyzete) alá fölvisszük. Ugyanily módon határozzuk meg az (S) szekundér hasítéknak a mindenkori kívánt visszafutásnak megfelelő alsó határoló vonalát alkotó pontokat; a föltüntetett esetben példaképen föltételeztük, hogy a visszajáró löketnek a (K) primér görbe folytán kiadódó, a (B) ív (14, 15, 16) pontjaival jelzett lefolyása helyett a visszajáró löketnek a (Ba ) ív (14' 15' 16') pontjaival jelzett lefolyása kívánatos. Ily módon a primér átvitelnek minden kisebb vagy nagyobb pontatlanságát szekundér hasíték, vagy kívánt esetben — további föltételek kielégítése végett — tercier hasíték segélyével és így tovább, tökéletesen kiküszöbölhetjük, aminthogy általában véve a már jelzett módon ily további hasíték révén módunkban áll tetszőleges speciális eseteket kielégíteni, illetve a munkaviszonyok lefolyását tetszőleges pontókon és tetszőleges mértékben befolyásolni. A 9. ábrán példaképen egy szekundér hasíték révén előidézett befolyásolás mértéke különösen világosan van szemléltetve; itt egyébkéút a geometriai szerkesztési mód a 8. ábra szerinti szerkesztéssel megegyezik. Ezen 9. ábrán az (Sx ) görbe oly hasíték geometriai középvonala, meiy a primér (K) görbe segélyével előidézett mozgást minden