72094. lajstromszámú szabadalom • Elektromágneses dörzskapcsoló

2 — Ez egyrészt azon viszonyoktól függ, melyek között a kapcsoló dolgozik és másrészt azon szabályozástól is, melyet a segédcsévéve! el akarunk érni. Ha a kapcsoló például egy dinamónak hajtására szolgál, mely egészen vagy részben idegen gerjesztéssel dolgozik, ajkkor a kapcsolónak el kell kezdenie csúszni, mihelyt a dinamótól szolgáltatott áram bizonyos értéken túlmegy. Kisebb sebességeknél a súrlódási együttható ezen sebességek növekedésénél csökken, nagyobb sebességeknél pedig ezek növekedésével szintén növekedik. Ezen okból és mivel fémfölületeket nem lehet teljesen simára köszörülni, továbbá a mágneses remanencia és talán még más okokból is a mágneses dörzsikaposolók bizonyos meghatározott feszültségénél több munkát visznek át akkor, ha nem csúsznak, mint akkor, amikor csúsznak. Bizonyos adott feszültségnél ily kapcsoló több munkát fog átvinni, ha a kapcsoló dörzsfölületei közötti csúszás vagy, ami ugyanaz, ha ezeknek egymáshoz való relatív sebessége kicsiny. Ha a kapcsolónak csak két csévéje van, akkor az áramnak az ellendolgozó vagyis a dinamó áramtól táplált csévében, mely a kötés mérvét csökkenteni törekszik, azon értéknél nagyobbnak kell lennie, melynél a csúszó kapcsoló már szabályoz, hogy a kötés annyira csökkenttessék, hogy ja kapcsoló csúszni kezdjen. Ennek elkerülése céljából rendezzük el a harmadik, azaz a segédcsévét, mely a dinamó kef éin át van beiktatva és akként van kapcsolva, hogy az a szorító csévének hatását beszüntetni, tehát a kapcsolót csúsztatni törekszik, amiennyiben a dimajmó áramától táplált, ellendolgozó csévének hatását témo.gatja. A mellékelt rajzban a találmányt képező kapcsolónak egy foganatosítási alakja van példaképen föltüntetve. Az 1. ábra két csévével bíró kapcsolónak nézete. A 2. áíbra három csévével bíró kapcsolónak nézeté. Mindkét ábra, a gyakorlati alkalmazás bemutatása céljából, a dinamót egy elektromos hegesztő készülékkel kapcsolatban tünteti föl. Az 1. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál a (B) áramvezetékLől táplált (A) elektromotor a (C) tengelynek hajtására szolgál; ,melyíen; a kapcsoló (D) korongja van elrendezve. Természetes, hogy a (C) tengelyt bármel/ más olv gép is hajthatja, mely kellő egyenletességgel jár. A kapcsolónak másik (Dl) korongja az (E) dinamónak (El) tengelyén van elrendelve. A (D) korongban van elhelyezve az (F) szorító cséve, mely a (B) vezetékből majdnem állandó árammal tápláltatik. Hasonló módon van i (Dl) korongban a dinamó főáramtól táplált (FI) ellencséve elrendezve. A nyomás, melyet az (F) cséve a kapcsolónak két korongja között létesít, több mint elegendő airra, hogy a dinamótól rendesen fogyasztott munkát átvigye. Az (FI) ellencséve a föltüntetett foganatosítási alaknál a dinamó főáramköréből tápláltatik, azaz az (FI) csévén átmenő áram egyenlő a (G) hegesztő készüléknél levett áraimmal. Az (F) és (FI) csévéknek tekercselése oly arányban vannak egymással, hogy a dinamónak teljes terhelésénél a (D) és (Dl) korongok közötti nyomás épen elegendő arra, hogy a dinamó csúszás nélkül hajttassék. Ha azonban a dinamó több áramot szolgáltat, mint a ; mennyi a teljes terhelésnek megfelel, akkor az (FI) ellencséve annyira ellene dolgozik az (F) csévének, hogy a (D, Dl) korongok el kezdenek csúszni, miáltal a dinatmónaik sebessége és azzal az általa szolgáltatott áram is csökken. Azáltal elkerüljük, hogy az áram a (G) hegesztő készüléknél túlnaggyá lesz ós a munkadarabot megsérti. Az 1. ábrában föltüntetett foganatosítási 5 alaknál a dinamógép térmagnesének csé-Véi a (B) fővezetékhez vannak kapcsolva. Előnyös a dinamót egészen vagy réseben idegen gerjesztéssel dolgoztatni és pedig vagy egy vezetékből, melynek feszültsége