72090. lajstromszámú szabadalom • Tövises huzal

f Megjelent 15*18. évi május hú 31-én. MAGY. szabadalmi KIR. HIVATAL LEÍRÁS 72090. szám. XVI/d. OSZTÁLY Tövises huzal. HJELM STIG (STANLEY) LOUIS BELDR1NG IGAZGATÓ, MINT LUX EXPORT C° VED BROSTR0M, NEPPERT & BOSTR0M CEG JOGUTÓDA KOPENHÁGÁBAN. ' A bejelentés napja 1917 junitxs hó 28-ika. Elsőbbsége 1915 jannár hó 12-ike. A találmány egyszeres hosszhuzalból való tövises huzalra vonatkozik. Ismeretes már tövises huzalnak egyszeres hossz­huzalból vialó oly előállítása, mely szerint a tövisék hosszirányú eltolódását ós elfor­gásat a szabályos huzaiharántmetszet meg­változtatása útján gátolják meg. A huzal harántmetszetét annak összenyomása vagy más megmunkálása útján változtat­ták meg. Ekkor azonban a hosszhuzal oly gyengítést • szenved, hogy annak tartós­sága és ellenálláképessége lényegesen csökken, mimellett még a harántmetszet megváltoztatása a tövises huzal előállítási költségeit tetemesen növeli. A találmány lényege már most abban van, hogy fémből való hosszhuzálban ma­gában véve ismert módon kiképezett haj­latokat alkalmazunk és ezzel kapcsolatban a töviseket alkotó haránthuzalokat úgy a hajlatok köré, mint á hosszhuzalnak ezekkel szomszédos részei köré is teker­cseljük, amikor is a hosszhuzal gyengítése nélkül teszünk szert tövisés huzalra, amelynél a tövisek hosszirányú eltolódása és elforgása meg van gátolva, A mellékelt rajzon a találmány szerinti tövises huzal egy része oldalnézetben lát­ható. (a) egyszeres huzalból való hosszhuzal, mely megfelelő közökben kis (b) hajia­tokkal, hurkokkal vagy máseffélékkel vall ellátva, (c)-vel á hajlatokra föltekercselt rövid huzaldarabok vannak jelölve, ame­lyeknek (d) végei a töviseket alkotják. A tekercselést oly módon végezzük, hogy mindegyik (c) huzaldarab közepét a haj­lat legszélső kiálló ponfjára fektetjük; ez­után a huzaldarabok végeit mindkét oldal felé szorosan a hajlat két fele köré és az egyenes hosszhuzal csatlakozó részei köré akként tekercseljük, hogy a töviseket al­kotó hegyes huzalvégek a hosszhuzal haj­latainak átmeneti részein egymáshoz ké­pest ellenkező irányban feküdjenek. Ha a huzaldarab okát a hosszhuzal hajlataira, burokalakú vagy máseffélé részeire erő­sen föltekercseltük, úgy azok a görbületi alak folytán, sem a hosszhuzal körül el nem forathatók sem pedig hosszirányban el nem tolhatók. Az ismertetett tövises huzal igen egy­szerű és olcsó, minthogy a hajlatok, bur­. kok vagy máseffélék alkalmas gépben

Next

/
Oldalképek
Tartalom