72044. lajstromszámú szabadalom • Többhengeres égési erőgép egy vagy több forgó töltőszivattyúval
— B — hengerben a sűrített levegővel való üzemről a tüzelőanyaggal]; való üzemre mehetünk át. Ez azáltal válik lehetővé, hogy mindegyik sűrített levegőlöket után a hideg távozó levegő a kissé meleg öblítőlevegő által kiöblíttetett. Mihelyt az (al) tartályban a normális töllésnyomás eléretett, az (e) tolóka önműködően nyílik. A töltés most az (a2) tartályrészbe is belép, melyben a szokásos üzemnyomás. csakhamar beáll, minthogy a (d) szivattyú közben lényegesen gvorsíttatott. Ha a töltésnyomás itt a normális nagyságot elérte, a hozzátartozó (b2) hengerbefi is megkezdjük a tüzelőanyaggal való üzemet. Ugyanekkor az (el) tolóka önműködően nyílik és az (a3) tér, melybe két henger van behelyezve, hozzákapcsoltatik. Két hengernek ezen térben való elrendezése megengedhető, mert a szivattyú az üdítés ezen fokánál normális szállításának határához ért. A forgattyútengely néhány további fordulata után a (b3, b4) hengerekbe, melyekbe célszerűen a (b2) hengerbe való tüzelőanyagbefecskendezés pillanatától kezdve indító sűrített levegőt nem vezettünk be, szintén tüzelőanyagot fecskendezünk, A találmány tárgyánál ugyanagy, mint dugattyús légszivattyúkkal fölszerelt égési' erőgépeknél a munkahengerek föltöltését a gyújtási hőmérséklet gyorsabb elérésé céljából a szokásosnál nagyobb töltőnyomással végezhetjük, amennyiben vagy az égési erőgép be-, illetve kibocsátó vezérlésének változtatása nélkül a szivattyúhoz csatolt hengerbe, illetve hengerekbe lényegesen nagyobb töltéseket vezetünk be, hogy a tetemes kipuffogás dacára a hengerben nagyobb feszültségű levegő maradjon vagy a kipuffogást magában véve ismert módon részben vagy teljesen elzárjuk, ami által a töltési folyamat fokozott töltőnyomásnál megy végbe. * A rajzon föltüntetett gép utóbbi esetet mutatja. Az egyes hengerek (g) kipufíogó csőcsonkáiba (h) csapok vannak beépítve, melyek a kézzel működtetett (i) vezérlőszerkezet útján zárt és nyitott helyzetbe, illetve közbenső helyzetekbe mozgathatók. Mindegyik csapó vezérlőrudazatnak egy-egy rugalmas (j) közbenső . eleme van. Ezen elemek esetleg szabályozható feszültsége példaképen úgy van méretezve, hogy a (h) csapók zárt helyzetükben a kipuffogó gázokat, illetve áz indítólevegőt oly nyomásnál engedik kiszabadulni, mely 0.4 at.-nyi öblítőlevegőnyömásnak felel meg. Hogy ez a nyomás eléressék, az (el, e2) tolókákat a (k) súlyok vagy effélék útján megfelelően meg kell terhelni. Az indítás a kipuffogás folytatásánál fokozott töltésnyomással ugyanúgy játszódik le, mint az előzőidjen leírt eljárás. A fokozott nyomással való indítás pl. kívánatos, hogy hideg gépet nagyobb kompresszió által gyorsan fölmelegítsünk és ezáltal biztos gyújtásokat kapjunk. Ha a forgó szivattyú fordulatszáma üzem közben az égési erőgép fordulatszámához képest valamely okból csökken, akkor a találmány értelmében egy vagy több munkahengert le lehet (kapcsolni, hogy a többi hengerhez továbbra is ugyanoly mennyiségű, illetve nyomású töltések vezettessenek. Mihelyt a szivattyú fordulatszámai ismét fokozódnak, a hengerek újból hozzákapcsoltainak. Forgó szivattyúk gyanánt elsősorban röpítőfújtatók, azaz centrifugális szivatytyúk és segédfolyadékos röpítőlégszivatytyúk, másodsorban tokos gépek, fogaskerékszivattyúk és effélék jönnek tekintetbe. Utóbbi berendezések teljesítménye kisebb forgási sebességnél a dugattyús légszivattyúkétól lényegesen eltávolódik és röpítőfújtatókéhoz közeledik. Ezen viselkedést tömítetlenségi veszteségek okozzák, minthogy a fogak, illetve dugattyúszerű testek szivattyútokban nincsenek oly tömítően vezetve, mint a dugattyúk a szivattyúhengerekben. Tolattyúk helyett a munkahengerek rá- és lekapcsolására, mely kézzel vagy - önműködően történhetik, természetesen más eszközöket is használhatunk.