72044. lajstromszámú szabadalom • Többhengeres égési erőgép egy vagy több forgó töltőszivattyúval

— B — hengerben a sűrített levegővel való üzem­ről a tüzelőanyaggal]; való üzemre mehe­tünk át. Ez azáltal válik lehetővé, hogy mindegyik sűrített levegőlöket után a hideg távozó levegő a kissé meleg öblítő­levegő által kiöblíttetett. Mihelyt az (al) tartályban a normális töllésnyomás eléretett, az (e) tolóka ön­működően nyílik. A töltés most az (a2) tartályrészbe is belép, melyben a szoká­sos üzemnyomás. csakhamar beáll, mint­hogy a (d) szivattyú közben lényegesen gvorsíttatott. Ha a töltésnyomás itt a nor­mális nagyságot elérte, a hozzátartozó (b2) hengerbefi is megkezdjük a tüzelő­anyaggal való üzemet. Ugyanekkor az (el) tolóka önműködően nyílik és az (a3) tér, melybe két henger van behe­lyezve, hozzákapcsoltatik. Két hengernek ezen térben való elrendezése megenged­hető, mert a szivattyú az üdítés ezen fo­kánál normális szállításának határához ért. A forgattyútengely néhány további fordulata után a (b3, b4) hengerekbe, melyekbe célszerűen a (b2) hengerbe való tüzelőanyagbefecskendezés pillana­tától kezdve indító sűrített levegőt nem vezettünk be, szintén tüzelőanyagot fecs­kendezünk, A találmány tárgyánál ugyanagy, mint dugattyús légszivattyúkkal fölszerelt égési' erőgépeknél a munkahengerek föltöltését a gyújtási hőmérséklet gyorsabb elérésé céljából a szokásosnál nagyobb töltőnyo­mással végezhetjük, amennyiben vagy az égési erőgép be-, illetve kibocsátó vezér­lésének változtatása nélkül a szivattyúhoz csatolt hengerbe, illetve hengerekbe lé­nyegesen nagyobb töltéseket vezetünk be, hogy a tetemes kipuffogás dacára a hen­gerben nagyobb feszültségű levegő ma­radjon vagy a kipuffogást magában véve ismert módon részben vagy teljesen el­zárjuk, ami által a töltési folyamat foko­zott töltőnyomásnál megy végbe. * A rajzon föltüntetett gép utóbbi esetet mutatja. Az egyes hengerek (g) kipuf­íogó csőcsonkáiba (h) csapok vannak be­építve, melyek a kézzel működtetett (i) vezérlőszerkezet útján zárt és nyitott helyzetbe, illetve közbenső helyzetekbe mozgathatók. Mindegyik csapó vezérlőru­dazatnak egy-egy rugalmas (j) köz­benső . eleme van. Ezen elemek esetleg szabályozható feszültsége példa­képen úgy van méretezve, hogy a (h) csapók zárt helyzetükben a kipuffogó gázokat, illetve áz indítólevegőt oly nyo­másnál engedik kiszabadulni, mely 0.4 at.-nyi öblítőlevegőnyömásnak felel meg. Hogy ez a nyomás eléressék, az (el, e2) tolókákat a (k) súlyok vagy effélék útján megfelelően meg kell terhelni. Az indítás a kipuffogás folytatásánál fokozott töltés­nyomással ugyanúgy játszódik le, mint az előzőidjen leírt eljárás. A fokozott nyomással való indítás pl. kívánatos, hogy hideg gépet nagyobb kompresszió által gyorsan fölmelegítsünk és ezáltal biztos gyújtásokat kapjunk. Ha a forgó szivattyú fordulatszáma üzem közben az égési erőgép fordulatszá­mához képest valamely okból csökken, akkor a találmány értelmében egy vagy több munkahengert le lehet (kapcsolni, hogy a többi hengerhez továbbra is ugyanoly mennyiségű, illetve nyomású töltések vezettessenek. Mihelyt a szivattyú fordulatszámai ismét fokozódnak, a hen­gerek újból hozzákapcsoltainak. Forgó szivattyúk gyanánt elsősorban röpítőfújtatók, azaz centrifugális szivaty­tyúk és segédfolyadékos röpítőlégszivaty­tyúk, másodsorban tokos gépek, fogas­kerékszivattyúk és effélék jönnek tekin­tetbe. Utóbbi berendezések teljesítménye kisebb forgási sebességnél a dugattyús légszivattyúkétól lényegesen eltávolódik és röpítőfújtatókéhoz közeledik. Ezen viselkedést tömítetlenségi veszteségek okozzák, minthogy a fogak, illetve du­gattyúszerű testek szivattyútokban nin­csenek oly tömítően vezetve, mint a du­gattyúk a szivattyúhengerekben. Tolattyúk helyett a munkahengerek rá- és lekapcsolására, mely kézzel vagy - önműködően történhetik, természetesen más eszközöket is használhatunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom