72018. lajstromszámú szabadalom • Lecsapódás alkalmával záróakadályt alkotó lövedék

Megjelent 1918. évi május hó 24-én. MAGY. szabadalmi 1UR hivatal SZABADALMI LEIRAS 72018. szám. XIX/©. OSZTÁLY. Lecsapódás alkalmával záróakadályt alkotó lövedék.. WOLTBER RUDOLF FÓKŐMÜVESMESTER ÉS VÁROSI TANÁCSOS ERFURTBAN. A feejsleatás n»pj» 1916 jnniu hó 19-tte. A jelen találmány tárgya oly lövedék, amely lecsapódása alkalmával záróakadáilvá alakul át. A záróakadályokat a harctereken eddig a legénység készítette kézimunkával és gyakran nehéz viszonyok között, úgy hogy az akadályok készitése többnyire emberveszteséggel járt. Ezen veszteségeket megszünteti a találmány szerinti lövedék, amely szokott módon kézzel eldobva, vagy fegyverből, gépfegyverből, aknavetőből vagy ágyúból, egyenként vagy csoportosan kilőve a földön való lecsapódása alkalmával oly módon tertil szét, hogy önmagában is záróakadályt alkot. Ennek folytán nagyobb számú lövedéknek többé-kevésbé szomszédos pontokra való kilövése éppen olyan akadályt létesít, mint a dróthálók és hasonló berendezések. A találmány szerinti lövedék nagyobb számú rúdból áll, amelyek egy központi test (középső rúd) körül vannak elosztva és a lövedék lecsapódásakor önmükö* döen szétfeszülnek. A rudak ugyanis úgy vannak vezetve és a középső írúddal összekötve, hogy egy az eleven fcrő által előre hajtott súlyos, test vagy saját súlyok hatása alatt a középső rú 1 körül szétterülnek és ezen helyzetükben záróakadályt alkotnak. A rudak alkalmas akasztekok vagy effélék által1

tarthatók meg szélterült helyzetükben. A lövedék kilövése által a támadó ellenséges csapat előtt a drótakadályhoz hasonló záróakadályt lehet létesíteni, amely az ellenséges csapatot visszatartja, vagy i e Jig az ellenség által szétrombolt aikadályokat nehézség nélkül újakkal lehet pótolni, mivel a lövedékek az arcvonal mögött nagyobb távolságról is kilőhetők és harc közben a szükséghez képest sűrűbb vagy ritkább ' sorokban állíthatók elő. A lövedék csúcsa célszerűen ernyőalaku horgonnyal van ellátva, amely úgy van kiképezve, hogy a lövedék lecsapódása és a földbe való befúródása •alkalmával a horgonyernyő egyelőre nem terülhet szét, hanem összecsukott helyzetben nyomul a földbe. A horgony szétterülését vagy szétnyílását csakis a középső rúd irányában ható húzóerő idézheti elő, amilyet pl. a föld fölött fekvő, tulajdonképeni záróakadályra a szétrobbanó gránátdarabok* vagy a fölrobbanó lövedék gáznyomása gyakorolnak.