72011. lajstromszámú szabadalom • Újítás szögecselőgépeken

- 2 — 'egyesítéséről van szó. Épp oly kevéssé lehet egyes elemeket kiszakítani és azo.­kat magukban szemlélet tárgyává tenni vagy megítélni, mert ha ily elemek pl. magukban, mint ismereteseiknek látsza­nak is itt, egészen új célt szolgálnak és a többi elemekkel vagy részekkel össze­függésben üj munkamódnak szolgálnak. A találmány tárgyának egy példa­képem kiviteli alakja a mellékelt rajzo­kon van föltünfetve. Az 1. ábra a szögecselőberendezés met­szete, a 2. ábra az ütköző elölnézete, a 3. ábra a szögecselőberendezés fölül­nézete, a 4. ábra az ütközőszán oldalnézete, az 5. ábra a lengőemeltyü és akasztó­kilincs oldalnézete, a 6. ábra ezen részek elölnézete, a 7. ábra a hosszabb csövek szögecso lésére szolgáló berendezés oldalnézete, a 8. ábra pedig ugyanennek elölnézete. Könnyebb, megérthetés végett megjegy­zendő még: Mint már említve volt két fejnek egy­idejű Rajtolása (az itt alkalmazott pecek­szögecsek mindkét végén) mechanikailag működtetett szögecselögépekern az ismert eszközökkel eddig nem volt kifogásol'ha­tatlan módon eszközölhető. Továbbá je­lentékeny nehézség volt az is, hogy a szö­gecseket a cső belsején körösztül kellett a szögecslyukákba bevezetni, hogy az­után a cső külső részén lehetőleg kifo­gástalan szögecsfejet állithassunk elő. Szegecseknek a cső belsején körösztül való vezetése ma is lehetetlenné tenné sízgecseiő gépeknek gazdaságos alkalma­zását,' de ezen nehézség itt eredményesen kiküszöböltetett, de akkor hosszabb .csöveket egyáltalán nem állíthatnánk elő szögecselő gépeken, különösen nem kis átmiérőjűeket. Ugyanis nincs oly szi­lárdságú anyag, melyből a csiögecselő gép alsó szarva előállítható volna, amely a szögeeselésnél szükséges nyomást föl­venné. Ezen nehézség is teljesen kiküsiö böltetett a megfelelő berendezéssel kap­csolatban a pacekszögecseléssel. A (2) szgecsbélyegzö az (1) szögecsken­gyelben (1. és 2. ábra) magában ismert módon van vezetve és a nyomást ismert szervek révén kapja. A (2) szögecsbélyeg-^ zővel mozgatott (3) szelencén ül a csavar­menetes állítható (4) csavaranya. Az (1) szögecskengyel fölső részén külön (5) le-' mezén forgathatóan ütőberendezés van elrendezve, mely az alább leírt részekből áll. A (6) 'pont körül (7) emeltyű lenghet. ' Ezen (7) emeltyű villaszerűén van kiké­pezve és mellső villavégein (8) görgőket hordja. Ezen két (8) görgő a (2) szögecs­bélyegző legfölső állása mellett a (4) csa­varanyára támaszkodnak. A (7) emeltyű másik vége pedig a mozgatható (9) ütő mélyedésében fekszik, amely a (10) rúgó által megterhelve külön (11) vezetékben vezettetik. A mozgatható (9) ütő (11) ve­zetéke a (6) pont és a fölső szögecsken­gyelen megerősített (5) lemez csapágyai­val egy egészet képez. Továbbá a (7) emeltyűn még (12) zárókilincs van alkal­mazva, amely (13) pont körül lenghet. A (2) szögecsbélyegző fölső helyzetében a (12) zárókilincs egyik vége is a (4) csa­varanyára támaszkodik. A (12) záró­kilincset a (14) rúgó terheli. Az (1) szögecskengyel alsó szarva a (15) fejezőt hordja. Ezen (15) fejezőn, (17) gyűrű eltólhatóan van elrendezve, melyet (18) rúgó a (15) fejező akasztéka ellen nyom. Ha a (17) gyűrű legmagasabb helyzetében van, akkor a (15) fejező és (17) gyűrű fölső homlokfelülete között kis szabad tér van. A 7. és 8. ábrában az (l)-gyel jelölt rés? a gép szögecskengyelét tünteti- föl. Ezen (1) szögecskengyelbe a szögecselendő (iső átmérője szerint méretezett (20) szarv van behelyezve. A (20) szarv az itt (21)­gyel jelölt szögecsfejezőt hordja és ez helyzetében ismert szervek segélyével ál­lítható. Az (1) szögecskengyelen továbJ>S két (22) húzoheveder van elrendezve, melyek egymással (23) körösztkötővel vannak összekötve. A (22) húzóhevede-

Next

/
Oldalképek
Tartalom