71998. lajstromszámú szabadalom • Eljárás értékes szerves és szervetlen anyagoknak a sulfitcellulose gyártás szennyvizeiből való előállítására

reakciót a szennyvizekben az ismert módon fejezi be. •;;. A kénessavnak imént említett átalakulása kénsavvá - (3SO=2SOs

+. S , egyen- > let szerint) Gaertner és Bérthelot közleményeiből ismeretes és Kltyson tanár által is tanulmányoztatott, a szullitfolyadék tulajdonságainak megállapítását oélzó kisérletek kapcsán. Ezen reakció azonban nyilván csak kisebb hőmérsékletek mellett (135—140° C. között) tétetett tanulmány tárgyává. Ezen hőmérsékleteknél a szennyvizekben lévő kénessav 8—10 órát igényel a fönti egyenlet szerint való átalakulásához. Ily- alapon azonban lehetetlen: volna az eljárást gyári üzemben foganatosítani, mert a költségek túlnagyok volnának. A jélen eljárás, rhelyben előnyösei! körülbelül 190" C-nyi hőmérsékletet és körülbelül 20 atm. nyomást alkalmazunk, gyakorlatilag könnyen foganatosítható, mert a reakció ilyen viszonyok között hirtelenül megy végbe. A bejelentő tapasztalata szerint már mosL az eiblített gázokban, nemcsak a kénessav működik közre a calciumligno • szüifiteknek elbontásában, hanem a gázokban'jelenlévő egyéb savak, mint amilyenek a haiigyasav, az ecelsav és más szerves, vegyületek is, tevékeny részt yesznek a reakcióban. Ha ily savak kénessavval keverve! vannak jelen, akkor csak igen kis mennyiségű kénessayra :van szükségünk, hogy a szennyvizeket-oly savdúiSakká tegyük,, Jhogy az elbontás biztosittassék. •Az eljárás -foganatosításánál ismert módon járunk el. Mihelyt a hőmérséklet és a nyomás a. szükséges fokot elérték, ami á viszonyok kellő megválasztásánál néhány perc alatt-, következik be, a lignojSzulfit-vegyületek ligninekké és szervetlen íémsókká bontatnak el, amikor is a lignoszulfit-vegyületekben lekötött kénessav és más gázok föisaajbarfúlnaik. Ha az eljárást folytonos üzemben foganatosítjuk, amikor is bizonyos :

számú a«löclavöt használunk, akkor a kénessav- , nak 'szükségelt mennyiségéit csökkenthet- ? •pük azáltal, hogy az egyik autoclavban fölszabadított és nem oxydált kénessavat a másikba vezetjük. Ha továbbá a fölszabadult. coloidális kén, mely az elbontásnál a gázokkal szublimáltatik, levegőnek jelénlétében, 50" C-«al nagyobb hőmérsékletnek tétetik ki, akkor a kén el fog égni és aequivalens mennyiségű kenessavat létesíteni. Az erre iszükségelt levegőt az autoklavba vagy az elvezető csövekbe vezetjük, amelyben az épp úgv, mint a kolloidális kéngáz a kénessavas gázzal kevcj-tetik, ahol is, a levegő, ha a gázt az említett módon hevítjük, a ként oxydálja. A szennyvizekben' lévő kakiunt és nalriumiszulfitek kis mennyiségei az eljárás folyamán a fönt ismertetett módon elbonttatnak, amikor is kénessavas sók és szulfidek keletkeznek. A szulfidek a reakció folyamán keletkezett kénsavval kénhidrogent fognak alkotni, mely a sza-; bad kénessavval ujabb kolloidális ként fog létesíteni, m?lv utóbbi az előbb ismertetett módon kénessgvvá alakítíatik át. Az előadottakból - világos, hogy a jelen eljárás szerint szabad kénessavat csaik' az első autokláv üzemének megindításánál kell adagolni; a szennyvizeknek elbontása folyamán, kevesebb vagy tiöbb szabad .savat kapunk, niely a következő autoklavban hasznosíttatik. Sőt ezen az úton igen tekintélyes mennyiségű kénessavat lehet visszaszerezni a szulf itelj árásnál való fölhasználás céljából. Hogy a digesztorokhól jövő gázok: az autoclavokban még erélyesebb tevékenységet fejtsenek ki, az elbontási folyamat alatt atmoszférikus oxygént vagy bármely más oxydáló szert vezethetünk be, amikor is még erősebb savkeveréket kapunk. SZABADALMI FSÉNYEK. 1. Eljárás értékes szerves; és szervetlen . anyagoknak a szulfitcellulóse-gyártás szennyvizeiből való előállítására, jellemezve azáltal, hogy egy, á szennyvizeket tartalmazó: mitokl^vJw sfsvjglliegft