71997. lajstromszámú szabadalom • Erőgép körben forgó testtel

2 A csatolt rajz 1. ábráján metszetben iöltüntetett kiviteli példa szerint, a tetszőlegesen kiképezett s megfelelően hűthető -(a) tokon bélül, amelyét résziekre is föloszthatunk, a (g) test forog. Ez utóbbinak amennyire csak lehet, nagy körhöz tangenciális irányú (c) fürataiban járnak ideoda a (d) dugatiyuk, amelynek mozgatása céljából mindegyikük a forgó test közepén kivül szilárdan elrendezett (e) tengellyel a csuklós (f) rúdak útján van Összekötve. A hajtó helyzetben a dugattyúk a találmány szerint egészen kihatolnak a munkatérbe, úgy hogy a nyomókőzeg (pl. a feszült gázok) a dugattyúk kitölt végeire hat, mely dugattyúvégek itt a munkateret elzárva széjjelosztják, míg ha vezetékükben visszahúzatnak, eklkor szivóhatást fejtenek ki, úgy hogy a túlsó oldalon gázt és levegőt szívhatnak be. Az (a) tok (g) munkaterét célszerűen akként alakítjuk, hogy a legmesszebbre kitölt (d) dugattyú pályájához alkalmazkodjék; e térbe torkol a (h) vezeték azon közeg számára, amely a meggyújtott, feszült gázok hatásának fokozására szolgál. A munkatér alsó végén az (i) kipuffogó nyílás van, a gázoknak föladatok végeztével a szabadba való kivezetésére. > A túlsó oldalon, ahol a dugattyuk a hlajíóiközegeti beszívják, a (k) kamrát látjuk elrendezve, amelybe az (1) vezeték l'-rkol be; az égő anyag keverékei még az (ni) ^vezetéken át is vezethetjük i;e. Az •egyes (d) dugattyuk tehát levegőt és gázt -szívnak be, ha a berendezés égési erőgép gyanánt do'gozik, inajd a keveréket sűrítik s á gyújtás előtt a (g) téribe nyomják he A (b) forgó test a teljesítendő munkát aztán telszőleges módon, pl; a pontozva föl tüntetett (n) hajtószij közvetítésivel végzi. . A 2. ábrán nézetben s a 3. ábrán metszetben főttüntetett kiviteli példában a (b) forgó testnek gyűrüalakú csatornája van, amelybe a tok homlokfalán szilárdan elrendezett (s) és (t) vezetékdarabok nyúlnak be, amelyek mind a forgótestet vezetik, mind pedig a (g) munka tért, úgyszintén a (k) kamrát alkotják. E kéttérbe tetszőlegesen sok vezeték torkolhat, amelyeken át a szívó oldalon pl. gázt és levegőt vezethetünk be, míg e keverék a (g) munkatérben elégettetvén, az elhasznált gázok munkájukat elvégezve, az (i) •vezetéken át jutnak ki. A (g) munkatérbe behatoló (d) N

dugattyuk akkép zárják el a munkateret, hogy a (b) forgótest gyűrűs csatornájának túlsó szélén lévő kimetszésekbe hatolnak be, úgy hogy a dugattyuk a bajtóközeg erejének kifejtésekor két helyen támasztatnak meg. Az (s) és (t) vezetékdaraibolknak, amelyek a (b) forgótest csatornájába benyúlva, azt több részre osztják, hosszát esetről-esetre a szükséghez képest kell megszabni. A (b) forgótestet kivülről a (v) fékkel tarthatjuk fogva. Ha a (g) munkatérbe — lehetőleg közel a helytálló falához — kivülről a gáz és a levegő vagy égő anyag számára (h), (o) és az (m) vezetékek torkolnak be, úgy szivattyúkkal mindegyik anyagból annyit vezethetünk belé, hogy a térben a nyomás, ha a forgótest riieg van fékezve, egészen az öngyújlás mértékéig növekszik, amely nyomást aztán ezen az értéken tarthatjuk fönn. Most a féket oldva, a fórgótest azonnal megindul; eközben az elégett gázok egy részét, — a legmesszebbre kitölt dugattyú és á kipuffogó nyílás közt — az említett dugattyú kiszorítja, míg a (g) tér egyéb részében a nyomást föntartjuk, sőt a (k) térből bevezetett nyomással még fokozzuk, miközben a (h}, (o) és (m) vagy más vezetékekkel szabályozhatjuk is, amint éppen esetről-esetre a szükség megkívánja. A 4. és 5. ábrában (az utóbbi a 4. ábra A—A vonala szerinti metszet) egy-egy metszetben főltüntetett kiviteli példában a (g) munkatér a forgótestnek majd egész kerületén terül el s a nyomóközeg számára az (I) vezeték, valamint a szabadba nyíló (i) vezeték torkol belé. Ez esetben a nyomóközeg, pl. gőz nemcsak a dugattyúknak kiálló, a munkatért kettéosztó