71957. lajstromszámú szabadalom • Eljárás anyagok, főleg papiros kasirozására
Megjelent 1918. évi április hó 27-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 71957. szám. XlII/d. OSZTÁLY. Eljárás anyagok, főleg papiros kasirozásárá. TSCHEIKE FRIGYES GYÁRIGAZGATÓ FÜRTHBEN. A bejelentés napja 1917 január hó 2-ika. Papirosnak fémfüsttel való kasirozásánál a papirost előbb a festékező gépen rendesen bolussal bekenik. A bolussal színesített vagy a nem színesített papirost is kézzel enyv. vagy csirizréteggel látják el. Ezt követőleg a munkás a fémfüstöt a papirosnak nedves csiriz- vagy enyvoldalára fekteti, mimellett a fémfüstre rá kell fújni, hogy simán és jól odatapadjon a papirosréteghez. Ennek az eljárásnak súlyos hátrányai vannak. A kézzel fölrakott enyvréteg sohasem egyenletes, hanem az egyik helyen kellő mértékben, a másikon túlságosan, a harmadikon pedig nem elegendő mértékben van enyvezve. Ennek következtében az enyvréteg fölülete egyenlőtlen, mely egyenlőtlenség természetesen a kész gyártmány fölületén is jelentkezik és sok selejtes árút eredményez. A fémfüst nagyfokú finomságánál fogva rendesen nagy mértékben porózus és számtalan kis lyukkal van áttörve. Ezen okból a nedves, többé vagy kevésbé savanyú enyv vagy csiriz a kész papiros fölületére kerül, minek következtében a fém elveszti fényét és erősen oxydálódik. Űj fényt csakis a terméknek megszáradása utáni simítással vagy súrolással létesíthetünk. A természetes fény azonban el nem érhető. A férni üstre való ráfuvás az egészségre káros és sohasem szolgáltat kifogástalan terméket. Kasírozás után a papirost megszárítják. Az aránylag vastag enyv- vagy csirizréteg, mely a papiros és a fémfüst közé van zárva, nehezen szárad. A papirost nedves időben napokig kell kifüggeszteni, míg teljesen megszárad. A .készítési eljárás tehát hosszadalmas és költséges és az egy nap alatt előállítható mennyiség csekély. A papiros a nedvesen rákent csiriz- vagy enyvréteg folytán kiterjedt és ebben az állapotban boríttatott fémfüsttel. Száradásnál a papiros ismét összehúzódik, míg a fém nem zsugorodik. Ennek következtében, a fölületen púpok és hólyagok keletkeznek, melyek rossz terméket szolgáltatnak és sok selejtes árút eredményeznek. Az ismert eljárásnál föllépő legnagyobb hátrány abban van, hogy a ragasztóréteg legnagyobb ragasztóképessége nem a fémréteg fölrakásánál van, hanem ezen munkaszakasz alatt ragasztóképessége máris csökken. A ragasztó képesség legnagyobb a ragasztóréteg fölrakásánál, ettől az időponttól kezdve