71942. lajstromszámú szabadalom • Berendezés előformált anyagok agglomerálására való aknakemencékhez

ezen fölületen fekvő anyag legalsó rétegét legördülésben meggátolja. Ezáltal a fölötte fekvő anyagrétegek számára lecsúszásukat megakadályozó alap keletkezik, minthogy a testek, golyókhoz, vagy hengerekhez hasonlóan, ^érintkezési hézagaik eltolásával, egymásra rétegeződnek. Ezen így képezett duzzasztószerkezetről már most (f) lesúrolok (1. és 2. ábra), vagy máft^, tetszőleges és ismert fajtájú letolószerkezetek az anyagfölösleget folytonosan kifelé tolják, ami szabályos üzemet tesz lehetővé, mely pontosan a kemencében végbemenő égetőművelét tartalmához igazodik. Az (i) du^zasztószegély (gyűrű), mely egyes részekből is "állhat és meg lehet sikítva, tetszőleges módon elállíthatóvá is tehető. Hogy az összetapadó darabok szétválasztassanak olyan berendezésről gondoskodtunk, mely az anyagot lesülyedésekor mindig kissé újból megemeli és azután ismét leesni engedi. Erre a célra az 1. és 2. ábrák szerint. az (f) lesúroló görbe fölületekkel ellátott és egy (d) forgótesten elrendezett (c) testek, fölfelé fordított oldalukon, lassan emelkedő és azután hirtelen, (meredeken) leeeő csavar- vagy ékfölületekkel vannak ellátva, melyeknek forgatásával a rajtuk fekvő, vagy a részben rajtuk fekvő anyag fölváltva- emelhető és siityeszthető. A kemence tartalmát képező daraboknak ezáltal előidézett kölcsönös, váltakozó irányban való •eltolódása és az ezzel egybekötött hirtelén leesés folytán a kívánt cél igen előnyösen érhető el. A (c) csavarfölületek természetesen a helyett, hogy az aknakemence alatt lennének elrendzzve, annak alsó részben is elrendezhetők. A 3. ábra olyan foganatosítási példát mutat, melynek a (c) csavarfölületek egy (d) kúpon vannak elrendezve, mely a kemence tartalmának az oldatok felé való kilépését segíti elő. A 4. ábra fölülnézetben mutat olyan foganatosítási példát, melynél M (e) lesúroló* fölületek és (c) emelő és süLyesztőföltttetek el vannak különítve (külön testeken vannak elrendezve). Az 5. ábrán látható foganatosítási példánál végül mindkét hatást, nevezetesen a függélyes irányú megemelést és lesülyesztéat, valamint az oldalirányú kitolást egyedül a vízszinteshez képest lejtősen fekvő (g) csavarfölületek idézik elő, minthogy ezdfc úgy emelőfen, mint oldalra tolóan hatfiafr. Efcen fölületek is egy (d) kúpon vannak 'elrendezve. • SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés előformált anyagok agglome%. rálására való aktiakemencékhes, melynek jellemzője az, hogy a kemencének a zsugorodott anyag útjául szolgáló aknarésze és kivezető nyílása lefelé folytonosan bővülő keresztmetszetű. 2. Az 1. pontban igényelt berendezés foga. natosítási alakja, melynek jellemzője az, hogy a zsugorodott anyagot oldalra toló (f) szerkezet alatt elrendezett (h) kivezetőtányér (i) duzzasztószegéllyel van ellátva. H. Az 1. pontban igényelt berendezés foganatosítáéi alakja, melynek jellemzője az, .hogy ar(h) ki vezetőtányér fölött a zsugorodott anyagra vízszintes irályban ható, ; forgó (e, f) görbe fölületek vannak elrendezve, melyek oldalra tolósaerkeaetként hatnak. 4. Az 1. pontban igényelt berendezés foganatosítás! alakja, rqelynek jellemzője az, hogy a zsugorodott agyag alatt, forgó, függélyes irányban lassan emelkedő és hirtelen leeső (e) fölületek vannak elrendezve. 5. Az 1. pontban igényelt béreBdeeés foganatosítási alakja, melynek jéllemróje az, hogy az oldalra toló (f) görbe fölületeket tartalmazó testek függélyes irányban lassan emelhető és hirtelen leeső (e) föitiietefcfcel vannak ellátva. 6. Az 1. pontban igéayelt terendeaés foganaíoéítási alakja, mdyMk j«llMiiéi« m, hogy az oldalra toló (e, f) görbe fölületek, vagy * (e) emelő és sülyesatóflMlé-