71934. lajstromszámú szabadalom • Malátázódob

Megjelent 1918. évi április hó 27-én. . MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 71984. szám lV/d. OSZTÁLY. Malátázódob. KNÜTTEL FRIGYES MÉRNÖK BERLIN-FRIEDENAUBAN. A bejelentés napja 1917 janim hó 21-ike. Elsőbbsége 1916 janins hó 27-ike. A középcsővel bíró, eddig ismertté vált malátázódobok hátránya, hogy a nyugvó helyzetben a csirázás vagy aszalás minden szakában nem áll be egyenletes szellőzés, a forgás - alkalmával pedig a csirázás folytán föllépő nagy térfogatnövékedés mellett nem lehet a maiátázandó anyag alapos keveréséről szó. Ha a középcső csak csekély mértékben vagy egyáltalán r

nem födi a malátát, ami a kiáztatás után és az aszalás befejeztével szokott előfordulni, a szellőző levegő leginkább a vékony malátarétegen halad át úgy, hogy az esetben, ha a dob áll, a maláta csakis ezen a helyen hűttetik, illetve hevíttetik jól. A csirázás folytán a malátahalom térfogata lényegesen növekszik; a középcső tehát a csirázás befejeztével, illetve az aszalási folyamat kezdetével megfelelő magasságban be van födve. A maláta, mely azon körön belül van, melynek középpontja a dob keresztmetszetével összeesik és melyek érintője a maláta beömlési szöge által adott voiíalat képezi, helyzetét a dob forgása alkalmával sem változtatja meg és ez okból sem egyedül, sem más malátával nem keveredik össze. Az ennek folytán a kívülről befelé, mint belülről kifelé való szellőzésnél föllépő hiányok ismeretesek. Jelen találmány tárgya középcső nélkül való malátázódob, mely aszalódoboknál ismert módon hosszfalak által bizonyos számú rekeszre van osztva, melyek a dob közepe felé nyitottak. Ezen hosszfalak úgy vannak állítva, hogy belső éleik egy közt zárnak be, melynek átmérője a dob átmérőjének körülbelül egy harmadát képezi; a belső élek továbbá a dob forgása alkalmával a külső élekhez képest körülbelül 30° szöggel előresietnek. A köpeny belső oldalán ismert kivitelű légcsatornák vannak elrendezve, melyek részben a szellőző levegő hozzávezetésére, részben annak elvezetésére szolgálnak, amennyiben a dob végein egyegy közös kamrában egyesülnek, amelyekbe a szellőző levegő bevezettetik, illetve amelyeken át elvezettetik. Ha a csatornákat a dobköpeny %erületén egyenletesen osztjuk el, két egymással szemben fekvő csatorna sem a levegőt hozzávezető, sem a levegőt elvezető kamrával nincs kapcsolatban úgy, hogy el is maradhatnak. A szellőzés a levegőnek a légbeáramlási oldalon való benyomása vagy a lég-