71927. lajstromszámú szabadalom • Önműködően ható gázanalizátorszerkezet két vagy több különböző részletanalízis végzésére

lyebben fekszik. A (t) csövet az (s) cső az (o) csővel köti össze. Az (r) cső a (t) csőbe a (c, cl) edények összekötési helyével egy magasságban torkollik. Az (1) cső az (e) folyadékzártól közvetlenül az (n) abszorpcióedényhez halad. Ha az (m) csap a rajzon föltüntetett helyzetet foglalja el, akkor a szivattyúfolyadéknak (higanynak) a (cl) edényben való fölemelkedésénél a gáz a (d, e, 1, n, q, m, r, t, s, o, p) úton áramlik. Az (n) abszorpcióedényben az oxigén nyeletik el. Az (i) vezetéken gáz nem áramolhat át, mert a (k) abszorcióedény folyadékzár módjára hat. Ha a tovább emelkedő folyadék az (r) csőnek a (t) csőbe való torkolatát elzárja, akkor a (c) edényben foglalt gáz más utat kénytelen követni és minthogy most a higany ellenállása a (t) csőben nagyobb, mint a. kálilúg ellenállása az (i) csőben, a gáz a (c) edényből a (k) abszorpcióedénybe áramlik, ahol a szénsav elnyeletik. A gázmaradék a második (p) mérőedényhez áramlik. Ebben a mérőedényben most oly gázmennyiség gyűlik össze, melynek egyik fele O-tól, másik fele pedig C02

-től van megszabadítva és a mérőkészülék ennek folytán oly jelzést ad, mely az 0+C02-tartalom értékének felel meg. Ha az (m) csappal az (r) vezetéket elzárjuk, a (q) és (o) vezetékeket pedig egymással összekötjük, akkor oxigénanalizist, ha pedig az (m) csapot úgy állítjuk be, hogy a (q, r, o) vezetékek egymással nem közlekednek, akkor szénsavanalizist kapunk. A 4—20. ábrán több foganatosítási alak van föltüntetve. Ezen ábrákon (Ml, M2, M3) mérőedények, (Al, A2, A3) abszorpcióedények és (Rl, R2, R3) regisztrálószerkezetek. A 4. ábra az 1. ábrának, a 7. ábra a 2. ábrának és a 15. ábra a 3. ábrának felel meg. A 4. ábra tehát olyan foganatosítási alakot mutat, melynél a gáz az első (Ml) mérőedényből vagy az (Al) abszorpcióedényen vagy az (A2) abszorcióedényen (vagy harmadik, negyedik stb. abszorpcióedényen) áramlik át. A készülékbe bocsátott gázpróba tehát vagy az egyik vagy a másik abszorpcióedényhez halad. Az 5. ábrán vázlatosan föltüntetett foganatosítási alak a 4. ábrán láthatótól csak abbai} tér el, hogy két második mérőedény van alkalmazva, melyek külön-külön vagy közös regisztráló szerkezettel vannak összekötve. Ez a változat némely célokra (ha teljes biztonsággal mindig ugyanazon összetételű gázt akarunk analizálni), . célszerűen a 17. ábra szerint szerkeszthető, ahol az első (Ml) mérőedény úgy, mint a 3. ábrán föltüntetett esetben, két részre van osztva. A gázpróba egyik része az (Al), annak másik része pedig az (A2) abszorpcióedényhez halad. Hasonló módon osztható meg a gázpróba az 5. ábrán föltüntetett foganatosítási alaknál is, itt azonban a gázpróbát vagy az egyik úton, az (Al) abszorpcióedényen át vagy a másik úton, az (A2) abszorpcióedényen át vezethetjük. A 6. ábra oly kivitelt mutat, melynél a második (M3) mérőedény és a regisztráló szerkezet közös. Ezen kivitel javított alakját mutatja a 15. ábra, melynél csak egy első mérőedényt alkalmazunk, mely azonban úgy, mint a 3. ábra esetében, két részre van osztva, úgy hogy a gázpróba részben az egyik, részben a másik abszorpcióedényhez áramlik. A 7. ábra oly foganatosítási alakot mutat, mely a 4. ábrán láthatóhoz hasonlít. A külömbség a kettő között csak abban áll7

hogy a második (M2) mérőedény úgy, mint a 2. ábra esetében, az (Al) és (A2) abszorpcióedényekkel párhuzamosan van kapcsolva. A gáz úgy, mint a 4. ábránál,, vagy az egyik vagy a másik abszorpéióedényhez áramlik.' A 8. ábrán bemutatott foganatosítási alaknál az (M3) mérőedény az (A2) abszorpcióedénnyel párhuzamosan van kapcsolva, míg az (M2) mérőedény és az (Al) abszorpcióedény egy sorban fek-