71883. lajstromszámú szabadalom • Csővezeték fluidumkeverék számára

Megjelent 1918. évi április hó 19-én. KIR. MAGY. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMILEIRAS 71883 Bzáiu, XXI c. OSZTÁLY. Csővezeték fluidum-keverék Számára. magyar siemens-schuckert-mijvek villamossági részvény­társaság cég budapesten. a bejelentés napja 1916 október lm 20-ika Elsőbbsége 1915 október hó 30-ika. Fluidumkeverékek • csővezetékeiben, pl. szívó- vagy nyomóléggel működő szállító­telepeken. ahol folyékony vagy gázalakú fluidum visz vagy ránt magával szilárdtes­teket, s "örbecsőrészek és a hozzájuk csat­lakozó vezetékek a szilárd testeknek a cső­vezeték falaihoz való ütközésé folytán gyorsan kopnak. Amint az 1. ábra mutatja, •egy-egy tömpgtestecske az (1) görbe veze­ték s a hozzá csatlakozó (2) cső falának különböző pontjaihoz ütközhet, amely ré­szek ennélfogva, főleg pedig a görbe után következő csődarab rövid idő múlva több helyen elkopik. A találmány szerint a hátrányt úgy kü­szöböljük ki, hogy oly alakú ütköző föiü­letet teszünk be a görbébe, hogy vala­mennyi beérkező testecske beléje ütközzék és pontosan a következő csődarab irányátía vettessék vissza úgy, hogy e testek az ütköző fölületen kívül a csőfal egyéb ré­szeibe ne ütközzenek. A 2. ábrán a találmány kiviteli példája gyanánt hossz- és keresztmetben oly. két vezeték közötti összekötő csődarabot tün­tettünk föl, amelyek egymáshoz 30°-kal hajlanak. A (2) ütközőfölület kb. 15°-nyire ibájlik el a csatlakozó csővezeték irányától; a tesf ecskék ekkor a nyilak szerint csupán ehhez az ütköző fölülethez ütődnek. Ezt a fölületet ceiszerűen kicserelhetöen képez­zük ki, amint az ábrából látjuk úgy, hogy ha elkopik, könnyen1 potolhatjuií. E célból a föltüntetett példában csupán az (5) ken­gyelt es a (6) födőt keh eltávolítanunk, valamint a (7) csavart oldanunk, amire a (2) ütköződarabot oldalt kivehetjük. A 2. ábra ke­resztmetszetéből azt is látjuk, hogy az üt­közőtöiületet körkeresztmetszetű csőben hen­geres alakban képezzük ki, egyenes eredő vonallai. Ez utóbbinak hajlásszöge a cső tengelyéhez képest szabja meg a reflektálás irányát. Elméletileg a reflekciós törvény szerint az üiközőfölületnek, illetőleg eredőjének hajlásszögét a két csődarab felé egyenlőre kellene vennünk, amint ezt a rajzon is föl­tüntettük. Azonban e középhelyzettől az egyik vagy a másik oldalfelé el is térhetünk kissé, ha a folyékony vagy gázalakú flui­dum befolyását az ütköző szilárd tömeg­testek mozgására tekintetbe vesszük. Csupán egy ütközőfölület helyett többet is alkalmazhatunk a csővezetékben egy­más után, különböző hajlásszögben. Az iit­közőfölületeket homorú tükörnek megfelelően

Next

/
Oldalképek
Tartalom