71841. lajstromszámú szabadalom • Szárító folytatólagosan körűlvezetett légárammal

5. és 6. ábrán egy változat látható kétféle metszetben. A 7. ábra egy compoundszárítót ábrázol függélyes metszetben egyidejű szárításra és füstölésre, a 8. ábra ennek alaprajza; a 9. ábra egy tömegszárító függélyes hosszmetszete, a 10. ábra annak alaprajza. A 11. ábra önműködő, erőművileg hajtott táplálóberendezéssel biró szárító függélyes hosszmetszetét tünteti föl, a 12. ábra ehez való alaprajz, míg a 13. és 14. ábrán ennek egy kisebb változata látható hasonló hosszmetszetben és alaprajzban. Az 1—4. ábrákon föltüntetett szárító egy (A) szekrényből áll, amelynek (1, 2, 3, 4) falai üregesek, hogy jobb szigetelést érjünk el. A (2) homlokfal a szárítandó anyag "bevitelére (5, 6) ajtókkal, (7) hőmérővel és (8) nedvességmérővel van ellátva, továbbá itt redőnyszerű (9) nyílások vannak a levegő kivezetésére. A (4) hátsófal szintén redőnyszerű (9) nyílásokkal bír (1. ábra). Ezeknek a nyílásoknak az az előnyük, hogy lehetőség szerint kizárják a por behatolását és hogy elől csak annyi levegő léphet ki, amennyi hátulról beszívatik. Az (A)' szekrény hátsó részében (10) fűtőszerkezetek (célszerűen radiátorok alakjában) foglalnak helyet, amelyek egymással kapcsolatban lehetnek és gőzzel vagy más alkalmas módon fűtetnek. A hátsó (4) falon egy alkalmas módon hajtott (11) tengely hatol keresztül, amelynek végén egy (12) ventilátor vagy szelelő van, amely friss levegőt szív be a (13) szívótérbe. A szárítószekrény szélessége szerint két vagy több szellőző is rendezhető el egymás mellett. A (12) szellőző előtt van a (14) nyomótér, amelyben szintén (10) radiátorok foglalnak helyet és amelyhez a'(15) szárítótér csatlakozik. A (12) szelelő, valamint a nyomó- és szárítótér egy (16) ; szekrényben foglalnak helyet, amelyben I m% további (10) fűtőtestek vannak fel! állítva. A (16) szekrény, amely a sarog! lyákat vagy egyéb, a szárítandó anyag i fölvételére szolgáló berendezéseket tartalmazza, úgy van elrendezve, hogy közötte és az (A) szekrény között (17) csatornák maradnak, amelyekben a levegő keringhet. A szekrény működési módja tehát a következő: A (12) szelelő beszívja a friss levegőt a hátsó (9) nyílásokon keresztül a (13) szívótérbe, ahol a (10) fűtőtestek által előmelegíttetik. A mérsékelten fölmelegített friss levegő (12) szelelő által a (14) nyomótérbe szoríttatik, aliol még jobban iolmelegíttetik az ottlevő (10) fűtőtestek által, mire a (15) szárítótérbe lép be. Ezek után a szelelő a levegőt a (17) csatornákba nyomja és ezekből vissza a (13) szívótérbe vigy, hogy a levegő egyenletes, szakadatlan körmozgásba jut, amint azt a nyilak jelölik. Az elhasznált levegő az elülső (9) nyílásokon lép ki és' állandóan friss levegővel pótoltatik. Az 5. és 6. ábrákon föltüntetett kiviteli ! alak úgy szerkezet, mint működés módjára nézve lényegileg megegyezik a föntebb leírt alakkal, csak azzal az eltéréssel, hogy it-t még (18) vízabszorbeáló készülékek vannak elrendezve, amelyekben hideg víz cirkulál, hogy a gőz a hideg csöveken lecsapódjék. A 7. és 8. ábrán bemutatott változat egyesített szárító- és füstölő szekrényt mutat, amelyekben pl. nagyobb húsdarabok, kolbászok vagy más effélék egyben száríthatok és füstölhetők. Ez a szekrény két rekeszből áll, amelyek közül a B-vel jelzett szárításra és a (C)-vel jelzett füstölésre van szánva. A (B) rekesz (12) szelelője a friss levegőt a (19) csövön keresztül szívja be a (13) szívótérbe, ahol a levegő a.(10) fűtőtestek által fölmelegíttetik. Az előmelegített friss levegő a (14) nyomótéren kereszt ül a (15) szárítótér felé halad, amelyben a szárítandó anyag föl van füg-