71818. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vihar keletkezésének megakadályozására

Megjelent 1918. évi január lió Ü9-én. MAGY. KIR. szabadalmi hivatal SZABADALMI LEIRAS 71818. szám. Xh. OSZTÁLY Berendelés vihar keletkexéiének megakadályozására. chorus iván nyug. máv. állomási elöljáró kerényben. A bejelentés napja 1913 november hó 11-ike. Jelen találmány tárgya berendezés vihar keletkezésének megakadályozására. A találmány azon alapgondolatból indul ki, hogy a vihar kejetkezését azáltal akadályozzuk meg, hogy a légkör elektromos töltését a földhöz képest csendes kisülésre bírjuk. A találmány értelmében ezen célra alkalmazott berendezés lényegében hasonló az ismert villámhárítóhoz, amely azonban csak a villám romboló hatását képes és ezt is csak kis hatáskörben megakadályozni. A találmány tárgyát képező berendezés abban áll, hogy a föld fölött alaprajzban egyik oldalon nyitott idomban lehetőleg nagyszámú szívócsúccsal ellátott elektromos vezeték van oszlopok között kifeszítve és minden egyes oszlopon vezetékek által a földdel van összekötve. A mellékelt rajzon a berendezés egy foganatosítási alakja van példaképen föltüntetve és pedig az 1. ábrán egy oszlop nézete a szívóvezeték egy részével, a 2. ábrán a szívófölület nagyobbítására alkalmazott lemez oldalnézete, a 3. ábrán az egész berendezés vázlata. A telegráfoszlopokhoz hasonló, a földbe ásott (a) oszlopok fölső végén a (b) szigetelőharangok vannak megerősítve és ezeken a kerítésdrótokhoz hasonló, nagyszámú tüskével ellátott (c) drót van kifeszítve. A (c) dróttól minden egyes oszlopon két (d) drót vezet a, földbe; a (d) drótnak földbe érő végéhez a tüskékkel ellátott (e) drót csatlakozik, amelynek végéhez a vizes altalajba sü-1 vesztett és oldalán fölhasított henger alakjában vagy más alkalmas alakban kiképezett (f) lemez van erősítve. Az (f) lemez fölületéből az érintkezési fölület nngvobbítása végett tövisek vannak kisajtolva. A (d) vezetékbe az oszlop megfelelő magasságban a (g, h) dugezkaposoló van beiktatva amelynek segítségével a (c) drót összeköttetése a földdel megszakítható. Az oszlop fölső végén az (i) szögletvas van megerősítve és ehhez a négyszögalakú vagy más tetszőleges alakban kiképezett (j) lemez van erősítve. A (j) lemez fölületéből, amint a 2. ábra mutatja, az ékalakú (k) tövisek vannak kisajtolva, amelyek szívócsúcsok gyanánt működnek. Amint a 3. ábrán látható, az (a) oszlopok egyik oldalon nyitott, szabálytalan