71808. lajstromszámú szabadalom • Alagcsövezés tőzeglápok számára

— a — lása, valamint a felettük lévő tőzegtömeg súlya által való összenyomás nem következik be. Amint az anyag egyszer meg-, keményedett, ugyan vizet fel tud szívni, azonban többé nem lágyul meg. A tőzegalagcsövek tehát tartósság szempontjából versenyeznek az agyagalagcsövekkel. Ehhez hozzájárul, hogv a legkisebb előállítási költséget igénylik. Ennélfogva a tőzegalagcsövek a tőzeglápoknak víztelenítésére, amelyekből vétettek, rendkívül alkalmasak. Az eddigi megfigyelések alapján nem kell tartani az alagesöveknek tőzegszálak által való eldugításától, mert a tőzegnek struktúrája a szálaknak a réseken való behatolását meggátolja. Másrészről a tőzeganyag oly könnyű, hogv a csövekbe esetleg bejutó csekély mennyiségek, már igen kis vízsebesség mellett is tovaöblíttetnek. Ezen okból a tőzeglápban kisebb esést használhatunk az alagcsövezésre, mint ásványi talajban. Ennélfogva az alagcsöveket 0.1 % minimális eséssel lehet elhelyezni. Ilyként nagyobb rendszerekről le kell mondani és kisebb rendszereket kell alkalmazni. Azonban nem szükséges a csőszálakat egyenként az előgyüjtőbe torkoltatni. Az eliszaposodás ellen lemezsarúval való burkolás tehát csupán igen bomlott, földes és homokos tőzegláptalajokban szükséges. Viszonylagos eltolódás ellen a csöveket karmantyú vagy egyenes, avagy ferde átlapolások alkalmazásával lehet biztosítani, miáltal az egymáshoz illesztett csövek egyetlen hosszú csövet alkotnak. Ugyanígy járhatunk el a téglakötésszerűen elhelyezett, félhengeralakú csöveknél is. , A csöveket célszerű 1 m. hosszban készíteni, azonban bizonyos hosszig tetszőleges nagyságban készíthetők. A hossz egyik felén a csöveket egvharniadrészig, vagy hosszuk közepe tájáig 25 cm. távolságokban haránthasítékokkal, vagy a csöveket egész hosszukban finom lyukgatással láthatjuk el úgy, hogy a víz a cső belsejébehatolhat. Minél hosszabbak az egyes csövek, annál kényelmesebb és olcsóbb a lefektetésük. A formákba való csömöszölés után kivett csöveket 24 órán belül le is lehet fektetni. Gépi csömöszölésnél az anyag nagyobb sűrűségét érjük el. A csöveknek nem kell a lekötés megtörténtéig a formákban maradniok, hanem a tartósság és ellenállóképesség csökkentése nélkül a csömöszölés után azonnal kivehetők. A csövek falvastagságát vékonyra vehetjük a nyomószilárdság veszélyeztetése nélkül. A csömöszölésre a legkülönfélébb csömöszölőgépeket, -vagv csömöszölőszerkezettel ellátott hydraulikus préseket használhatunk. A sajtolandó anyag előzőleg jól keverendő és nagyobb átmérőjű csövekbe drótbetéteket ill. drótszövetbetétet alkalmazunk. A horgokat, gallérokat és a lyukgatott csöveket szintén tőzegmasszából készítjük. A csövek előállítására mindegyik dombos, vagy sik láp alkalmas. A csöveket célszerűen körkeresztmetszettel készítjük. Kísérletek mutatták, hogy aluminiumoxydban szegény és vasoxydban gazdagabb preparált cementtel és bituminozus folyadékkal kevert tőzegből készült csövek a levegőn minden hőmérsékletváltozásnál mindenféle vízben, a humuszsavban és kénkovandtartalmú tőzegtalajokban jól tartottak. A megkeményedett portlandcement az ily csövek számára tökéletesen hydraulikus kötőanyag gyanánt szolgálhatna, ha nem támadtatnék meg könnyen minden savanyú folyadék által. Továbbá kitűnt, hogy a'tőzegtestek a preparált cementtel gyorsabban és jobban kötnek le és a lápvízben való fekvésnél szilárdabbakká váltak; azonkívül a formadarabokat könnyebben lehetett a formából kivenni és kezelésnél, valamint szállításnál ellentállóbbaknak bizonyultak. Az előállítandó tőzegcsövek jósága és későbbi szilárdsága az előállításnál alkalmazott keményítőpótlékok minőségétől, a keverés arányától és a víz mennyiségétől, valamint a formákba való csömöszölés módjától függ. Az adalék jó minő-