71747. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és generátor melléktermékeknek kitermelésére gáznak oly előállításánál, melynél oxygén és hydrogén váltakozva hat be égési anyagokra
nagyobb. Az égési anyag’ a légperiódus alatt fölmelegszik és azonnal lehűl, mihelyt gőzt nagyobb mennyiségekben vezetünk be. A hőmérsékletnek csökkenésével azonban a gőz elbontása és az ammoniakképződés mindinkább csökken. Tisztán pazarlás volna tehát, ha a periódusnak egész tartama alatt ugyanazon gőzmennyiségeket akarnék bevezetni, mint a periódus kezdeténél, mivel a gőznek legnagyobb része el bontatlanul hagyná, el a generátort és az általa létesített hőelvonás következtében csali károsan hatna. A légbevezetósnél a viszonyok meg vannak fordítva. Ha mindjárt a periódus kezdetében akarnának nagy légmennyiséget bevezetni, akkor nagy mennyiségekben képződnék széndioxid, az égési anyag azonban, mivel az az előző gőzölés által le van hűtve, nem volna képes a széndioxydot szénoxyddá redukálni. Ezért kezdetben csak kis mennyiségekben vezetünk be levegőt és ezeket a növekedő hőmérséklet mérvében fokozzuk. A föltalálok, további kísérletek alapján megállapították azt is, hogy kénhvdrogén forró égési anyagnak fölületén sokkal könnyebben oxydálható oxvgén által, mint az ammóniák, amiből a találmányt képező eljárásnak egy további lényeges haladása folyik. Ha tudniillik a levegő után vízgőzt vezetünk a forró égési anyagba, akkor a. vízgőzből és az égési anyagnak kénjéből kénhydrogén képződik, mely a reakciós zónában még jelen lévő, vagy a gőztől tovaragadott csekély oxygénmennyiségeket azáltal távolítja el, hogy kénessavvá vagy kénné és hydrogénné oxvdálódik. Az oxygén ekként már nem hathat elbontóan az ammóniákra úgy, hogy az ammoniáktermelés nagyobb lesz, mint az eddigi eljárásoknál. Ezeknél ugyanis a jelenlevő nagy légmennyiség a kénhydrogén t majdnem teljesen kéndioxyddá oxydálja úgy, hogy amaz. nem képes védő hatást kifejteni. Ha azonban csak gőzt vezetünk be levegő nélkül, akkor a keletkezett kénhydrogénnek csak kis része oxydáltatik, míg annak hátralevő része a gázban marad és védőhatásán kívül nagy fűtőértéke által a gáznak fűtőértékét fokozza. A kénhydrogént vagy a gőzfúvókákon vagy külön fúvókákon át vezetjük be. A kénhydrogén a gőzperiódus alatt magában az égési zónában is fejlődik, mivel az nagyobb hőmérsékletnél az égési anyagnak kéntartalmából és a vízgőzből keletkezik. Hogy az égési anyagnak kéntartalmát fokozzuk, vagyis hogy a kénhydrogén keletkezését elősegítsük, pvritet vagy mosott érceket lehet adagolni. Atmoszferikus levegő helyett tiszta oxygént, oxygénnel dúsított levegőt vagy más gázokat lehet alkalmazni. Oxygénnek alkalmazásával az oxydáhÍM periódust jelentékenyen meg lehet rövidíteni, amikor is egyidejűleg nitrogénben szegény, dús gázt kapunk. Más gázokat is lehet adagolni, még pedig vagy azért, hogy azoktól megszabaduljunk pl. az ammoniákgyárak távozó gázait, vagy azért, hogy azokat regeneráljuk, pl. elégési gázokat. ■ Végre lehet az égési anyaghoz az elgázosítás előtt káliumvegyületeket adagolni. Ily adagolás azért hat fokozólag az ammoniáktennelésre, mert az a nitrogéntartalmú vegyületeket ammóniák fölszabadításával elbontja, vagy a vízgőznek elbontását (in statu nascendi) vegyileg hatékony hydrogénnek képzése közben elősegíti. A mellékelt rajzban a találmányt képező eljárásnak foganatosítására szolgáló generátor egy foganatosítási alakjábanfüggélyes metszetben van föltüntetve. A generátornak két (I) és (II) zónája van, melyek az ismertetett módon váltakozva kezeltetnek gőzzel és levegővel. A zónáknak határai pontvonalozottan vannak föltüntetve. Az (a) generátor a (b) adagolókészülék segélyével láttatik el égési anyaggal. A generátor bizonyos számú (c) és (d) fúvókával van ellátva, melyekhez az (e) és (f) vezetékek csatlakoznak, mely utóbbiakon át a generátorba fölváltva veze-
