71747. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és generátor melléktermékeknek kitermelésére gáznak oly előállításánál, melynél oxygén és hydrogén váltakozva hat be égési anyagokra
Megjelent li»!?. évi december ».6 %2-éu« HAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 71747. szám. II e. OSZTÁLY. Eljárás és generátor melléktermékeknek kitermelésére gáznak oly elő állítás ánáll melynél oxygén és hydrogén váltakozva hat be égési anyagokra. SIMMERSBACH OSZKÁR TANÁB ÉS SOMMEB FBIGYES OKL. MÉRNÖK BOBOSZLÓBAN. A bejelentés napja 1917 január hó 11-ike. Elsőbbsége 1915 október hó 7-íke. A jelen találmányt eljárás és generátor képezi melléktermékeknek kitermelésére gáznak oly előállításánál, melynél oxigén és hvdrogén fölváltva hat be mindennemű égési anyagra. A jelen találmány szerint az égési anyagban reakciós zónákat létesítünk, melyekre hydrogénnel váltakozva oxigéntartalmú gázt pl. atmosférikus levegőt vagy valamely oxigéntartalmú gázkeveréket hagyunk behatni, még pedig akként, hogy az oxigén stb. mindenkor egy vagy több zónára hat be, míg a másik vagy többi zóna a hvdrogén behatásának van kitéve. Generátorgáznak szokásos előállításánál, melynél szintén termeltetnek ki melléktermékek, a fölhevített elgázosító levegővel túlmennyiségben vezetünk be vízgőzt, a generátorba, hogy a gázfejlesztőben á hőmérsékletet oly kis hőfokon tartsuk, hogy a szén nitrogénjének lehetőleg nagy része ammóniák alakjában távozzék el. A bevezetett vízgőznek csak kis menynyisége honíatik ol hvdrogén nek te választása közl>en, míg annak nagyobb része a gázt hígítja és az ammoniákot védi. Ekkor nagy széndioxid- és hydrogéntártalmú gáz keletkezik, mely gázgépek hajtására a korái gyújtások veszélye miatt, kohászati kemencék üzemére pedig a nagy széndioxidtartalom következtében uralkodó kis égési hőmérséklet és a nagy hydrogéntartalom által okóüott rövid láng miatt nem igen alkalmas. A föltalálok már azt találták, hogy az izzó égési anyag fÖlületének ismert hatásán kívül, melyet ismert módon vízgőznek bevezetésével lehet ellensúlyozni, különösen a gázban lévő szabad oxigén az, mely az elgázosításhoz szükségelt hőmérsékleteknél bontólag és károsan hat a melléktermékekre, főleg pedig az ammóniákra. Nem lehet azonban megakadályozni, hogy az elgázosító levegőből száfmazó szabad oxigén a gázfejlesztőnek legfölső zónájából vagy az égési anyagban keletkezett csatornákban nagyon föl ne szálljon és a kész gázzal a hydrogén és szénoxid gyulladási hőfokán alul lévő hőmérsékleteken össze ne kerüljön. Ezen. jé*' len ség ellenében még a vízgőznek legnagyobb adagolása is csak igen csekély vé* delmet nyújt, ami szintén kísérletek útjáif' nyert bei gazol ást.
