71719. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadékoknak, iszapnak és efféléknek nyomólevegő által szállítására

Ha pl. az (I) szállítókamra előbb megtelik, mint a (II) szállítókamra kiürülne, a 3. ábrán látható helyzet következik be. Á (28—31) vezérelemek közül csak az utolsó kettő változtatja meg helyzetét jobbfelé való forgásirányban. A (33) hajtókészülék baloldali nyomóoldalát a (45) vezeték és a (30) vezérelem a körléggel kötik össze. A hajtókészülék jobboldala, úgy mint előbb, a (46) vezeték és a (28) vezérelem útján a körléggel van összekötve. A (33) hajtókészülék helyzetén tehát semmi sem változott, tehát a (21) fővezérelem is megmaradt helyzetében. A (34) elzáró eszköz (35) hajtókészülékének alsó oldala a (49) vezetéken, (31) vezérelemen, (50) vezetéken és (29) vezérelemen át a körléggel közlekedik, míg a hajtókészülék fölső oldala a (47) vezeték, (29) vezérelem, (48) vezeték, (31) vezérelem és (43) vezeték útján a (32) nyomókazánhoz van kapcsolja. Ennek következtében a (34) elzáró elem lefelé mozog és a (14) hozzávezető vezetéket elzárja. Ha végül az (I) szállítókamra megtöltése után a (II) szállítókamra is ki van ürítve, a 4. ábrán látható helyzet áll be. A (28, 29) vezérelemek helyzetüket balfelé való forgásirányban változtatják meg, míg a (30) és (31) vezérelemek a 3. ábrán látható helyzetüket megtartották. A (33) hajtókészülék baloldala a (45) vezeték és a (30) vezérelem útján, úgy mint előbb, a körléggel áll összeköttetésben. A hajtókészülék jobb oldalát a (46) vezeték, a (28) vezérelem és az (51) vezeték a nyomókazánnal kötötték össze, tehát a hajtókészülék balra mozgott el. Ennek következménye a (21) fővezérelem továbbmozgása úgy, hogy most már - a nyomóközeg a (20) nyomástermelőtől a (42) vezeték útján az (I) szállítókamrára hat és a (41, 40) vezetékek által a (II) szállítókamrából kiszivatik. A (34) elzáró eszköznél is változás történt, amennyiben a (35) hajtókészülék fölső oldala a (47) vezetéken és a (29) vezérelemen át a körléggel van összekötve, míg a hajtókészülék alsó oldala a (43) vezeték, (31) vezérelem, (50) vezeték, (29) vezérelem és (52) vezeték útján a nyomókazánnal közlekedik. Ennek következtében a (34) elzáró eszköz nyitott helyzetbe jut és ezáltal a szállítandó anyag a (II) szállítókamrába léphet be. ; Az egyik vagy mindkét kompresszoroldal kikapcsolására való berendezés a 6—11. ábrákon látható. A 6. ábrán föltüntetett (13) kiöntőtartályba, amint már említettük, a szállított anyagot a (15) cső önti ki. Ezen tartályból a kiömlést az (53) cső közvetíti. Ha, a (15) cső nagyobb mennyiséget szállít, mint amennyi az (53) csövön lefolyhat, az (a) folyadékfölszin mindig magasabbra emelkedik, míg az (al) folyadékállást el nem éri. Az (al) folyadékállásnál a kompresszor teljesítőképessége a felére csökkentendő és pedig „azáltal, hogy újabb nyomólevegő szolgáltatása számára az egyik dugattyúoldal kikapcsoltatik. Ha a beömlés (15)-nél mégis nagyobb, miut a kiömlés (53)-nál, végül a (13) tartályban a folyadék az (a2) magasságig emelkedik. Ezen folyadékállásnál a légkompresszor másik dugattyúoldala is kikacsolandó úgy, hogy a nyomólevegő szolgáltatása egészen megszűnik és egyúttal a folyadék szállítása is megszakad. Csak, ha a folyadékfölszin (a2)ről (al)-re sülyedt, kapcsoltatik be ismét a légkompresszor egyik dugattyúoldala, tehát a kompresszor egyszerű működést fejt ki és a folyadékszállítóberendezést ismét üzembe helyezi, mi mellett a berendezés kb. a teljesítőképesség felével működik. Ha a folyadék fölszine a (15) cső által bevezetett újabb folyadék dacára tovább sülyedne és az (á) állást érné el, a kompresszor másik dugattyúoldala is újból bekapcsoltatik és a folyadékszállítóberendezés ismét egész teljesítőképességgel működik. Az egyik vagy másik dugattyúoldal ki- és bekapcsolása tetszőleges átkapcsoló eszközökkel, pl. két (54, 55) csap segítségével eszközölhető. Ezen két csap