71712. lajstromszámú szabadalom • Újítás vékony bádogból álló nyomóformával bíró mélynyomású gépeken és eljárás a nyomóformának a tartó hengeren való elhelyezésére
nyomás, a bádog (12) hátsó végét fogvatartja anélkül, hogy a bádog a forgásiránynyal ellenkező irányban való mozgékonyságát elvesztené. A bádog tehát fölmelegedés esetén akadálytalanul kiterjeszkedhetik hátrafelé, mimellett a nyomóhenger a bádogban esetleg jelenlevő kidudorodásokat a bádognak minden kára nélkül kisimíthatja. A (4) formabádogot ugyanúgy tesszük föl és biztosítjuk elugrás ellen, mint a (3) bádogot. Bizonyos esetekben azonban csak egy formabádogot alkalmazunk, amelynek kihasználható fölülete a tartóhenger köpenyfölületével egyenlő. Ez esetben a bádog két vége a megerősítési helyen majdnem összeér. A formabádogok egyébként a henger kerülete által megadott határon belül tetszőleges lxoszszúak lehetnek, föltéve, hogy a hengerben a bádoghosszaknak megfelelő szerkezetek vannak elrendezve az elugrás megakadályozására. Hogy a (13) résben összegyűlő festék a papírlapra át ne mehessen, a találmány szerint abban a pillanatban, midőn a bádogvégek találkozási helye a nyomtatási hely alatt elhalad, a nyomást teljesen megszüntetjük vagy erősen csökkentjük. E célból a két hengerköpenyt, magában véve ismert módon, egymástól ideiglenesen eltávolítjuk, vagy pedig, mint a rajz mutatja, a (11) nyomóhengert a bádogvégek találkozási helyeinek megfelelő helyeken (14) hornyokkal látjuk el. A végnélküli (15) nyomókendő és a benyomtatandó (16) papirlap nyomás közijén erősen meg vannak feszítve és ennek folytán húrszerűen feküsznek a (14) horony széleire, tehát nem jönnek érintkezésbe a (13) részben összegyűlt nyomófestékkel. Hogy a kaparólap, mely rendes körülmények között rugalmas nyomással fekszik a forma fölületére, a (13) résb^ be ne nyomulhasson, ami egyebek közt azt eredményezné, hogy a festék a kaparókés fölső oldalára és onnan foltok alakjában a nyomóformára, arról pedig a papírra jutna, a (17,18) késtartó a kellő pillanatban úgy forgattatik el, hogy a (19) késpenge görbültsége teljesen vagy részben megszűnik, tehát a périge az illesztési helyen majdnem nyújtott állapotban halad át. Ezt pl. úgy érhetjük el,- hogy a kaparókést átmenetelileg, pl. a vonórúgó meglazítása által tehermentesítjük, amely esetben a késtartó elforgatását a kiegyenesedő és erősebb terhelésnél ismét elgörbülő késpenge idézné elő. Azonban a késtartó elfordulása úgy is létrehozható, hogy a késágyak kevéssel a (13) helynek a kés éle alábbi elhaladása előtt a. formatartó hengerhez közelíttetnek és elhaladása után ismét eltávolíttatnak. Vagy végül e célból a késtartó a rajzon föltüntetett módon képezhető ki és a formatartó henger homloklapjain bütykök rendezhetők el. A késpenge ismert módon szorítópofák között van rögzítve, amelyek közül az alsó (.17) pofa végei (20) nyúlványokkal vannak ellátva. A kés csapjait (21) jelzi, míg (22) a tartóhenger két homloklapján elrendezett, rögzíthető excentertárcsákat jelenti. A henger forgása közben a (22) excenterek a (17) szorítópofák (20) nyúlványait a 2. ábrán föltüritetett helyzetbe emelik, amikor is a késpenge kiegyenesedik és éle az illesztési hézag fölött elcsúszik anélkül, hogy abba behatolna, még ha a hézag a késsel párhuzamos lenne is. Ezáltal a kés élének beszennyeződése hatásosan meg van akadályozva, a kés nem csappan be a hézagba és sem a formabádog, sem pedig a kés éle nem sérülhet meg. A 3. ábra a formabádog rögzítésére szolgáló ékalakú lécnek egy másik kivitelét mutatja. A léc fölső része az alsóhoz képest, kb. a bádog vastagságának megfelelő szélességben lépcsősen van levágva és a bádog laza vége az így képződött (23) hézagba vezettetik. A 4. ábra a megerősítő lécnek egy további kivitelét mutatja. A lécnek lépcsősen levágott (24) külső része az alsó vagy belső (25) részhez képest eltolható. A be-