71684. lajstromszámú szabadalom • Horgonyláncfogó berendezés hajókhoz

midőn a (2) lánc felé forgó, ezzel ellen­kező irányban pedig nyugalmi helyzetébe jön, mely utóbbi helyzete az 1. ábrán pon­tozott vonallal van föltüntetve. A második esetben (4. ábra) a (3) re­tesz egy (6) spirálrúgó hatása ellenében (30) vezetékében hosszában eltolhatóan van elrendezve és nyugalmi helyzetében a pontozott vonalakkal rajzolt állást fog­lalja el. A két (4) csap segélyével, me­lyek közül csak egyik látható az ábrán és mely csapok az üreges (3) retesz' két szemközt fekvő részén kiképezett két (5) hasítékba nyúlnak (mely hasítékok kö­zül a rajzon szintén csak egyik látható), a (3) reteszt az üregében elhelyezett .(6) spirálrúgó hatása ellenében fölemelni és rögzíteni lehet. A (4) csappár egy (7) karpáron van kiképezve, melynek két karja közül szintén csak egyik látható a rajzon és mely karpár egy (8) tengelyen van megerősítve és ezzel együtt egy (12) emelő segélyével elforgatható és rögzít­hető. Az ábrákon a (3) fogóretesz haszná­lati (rögzítő) helyzetében van föltün­tetve. Ha a (4) csapok (4. ábra) a (40) körrel jelölt középhelyzetükben állnak, a (3) reteszt az (5) hasítékok által meg­szabott mértékben, mindkét irány felé, Akadálytalanul el lehet tolni és így az a (6) rúgó hatása alatt a lefelé haladó (2) láncra csappanhat, vagy a fölfelé haladó (2) lánc e rúgóhatása ellenében megemel­heti azt. A (3) retesz hossztengelye úgy haglik a- (2) lánc hosszirányához, hogy a (z) lánchúzóerő (xl) komponense, mely a (30) vezeték (17) felületére hat, a (3) re­teszt ezen (30) vezeték ellenkező falához szorítja és így azt el nem tolhatja, míg ellenben csak a horgony fölhúzásakor ható, a (3) retesz (18) fölületére működő, elleiíkező irányú lánchúzóerő a (3) ré­tesét a (6) rúgó hatása ellenében föltol­hatja úgy, hogy a retesz nem gátolja a horgony fölhúzását, föltéve, hogy nincs külön rögzítve. A fogószerkezetnek a pon­tozott vonalakkal rajzolt helyzetbe való el­forgatása után a (3) retesz, a horgony föl­húzása előtt, visszatolódik a (30) veze­tékbe és fölső, nyugalmi helyzetében fogvatartatik. A fogó bekapcsolása a következő mó­don történik: Ha a fogószerkezetet a (40) körrel je­lölt helyzetébe forgattuk, a (3) retesz vége legtöbbször egy, élén álló láncszemre illeszkedik. Hogy kapcsolatba jöhessen a lánccal, a rajzon nem ábrázolt horgony­féket megoldjuk, mikor is a lánc kis da­rabbal jobbfelé csúszik, míg a (6) rúgó a (3) retesz végét a szomszédos, laposan fekvő láncszemre nem szorította. A (3) retesz rögzítésére és kiemelésére, valamely nyomóközeg is használható, melyet egy hajó belsejéből működtető vezérlőszerkezet egy nyomódugattyújá­nak két fölületére vezetünk. A rajzolt példák ilyen vagy ehhez hasonló módo­sításai nem befolyásolják a találmány lényegét. A láncfogó berendezés leírt, igen egy­szerű kiképzése annak a láncfölvonó­gépbe való beépítését engedi meg, mikor is a fölvonógép állványát képezhetjük ki (1) láncvezető csatornának. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Horgonyláncfogó berendezés hajókhoz, melynek jellemzője az, hogy a (3) láncfogóretesz és ennek (30) vezetéke a lánc hosszirányára ferdén mozgat­hatóan vannak elrendezve úgy, hogy a reteszt a (2) láncra ható horgony­húzóerő (30) vezetékéhez szorítja és fogóhelyzetében önzáróan fogvatartja. 2. Az 1. pontban igényelt horgonylánc­fogó berendezés foganatosítási alakja, melynek jellemzője az, hogy a (3) re­tesznek a láncszemek közé nyúló egyik vége úgy van alkotva, hogy a retesz a horgony" fölhúzásakor megemelkedik és ezzel önműködően kikapcsolódik a láncból. 3. Az 1. pontban igényelt berendezés fo­ganatosítási alakja, melynek jelleme­zője az, hogv a (3) retesz egy mozgat-

Next

/
Oldalképek
Tartalom